Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)
110 alá esik, miután ily esetben épen ugy, mint a végrehajtási eljárásban a közadósnak cselekményét a birói közbenjárás helyettesíti. Az alperes által szerzett és felperes által keresetében hatálytalaníttatni kérelmezett zálogjogi előjegyzéseknek megtámadhatósága a csődtörv27- §• 3- pontjának feltételei alapján bírálandó el. Annak, hogy a megtámadás tárgyává tett biztosítás a csődtörvénynek most idézett szakaszpontjára tekintettel biráltassék el, akadályul nem szolgálhat az, hogy felperes megtámadási keresetét nem alapította kifejezetten erre a szakasz pontra, mert annak eldöntése, hogy a perben kifejtett adatok és felhozott bizonyítékok a csődt. i. r. 3. fejezete alapján kellő alapot nyujtanak-e a megtámadott ügyletnek, illetve jogcselekménynek a csődhitelezőkkel szemben való hatálytalanítására, igenlő esetben pedig, hogy annak joghatálytalanitásánál a csődtörvény melyik, szakaszának indézkedése szolgál alapul : a bíróságnak feladatát képezi s ez a törvény helyes alkalmazásánál a feleknek előadásához kötve nincsen. (Prts. 245. §.) A csődtörv. 27. §. 3. pontjában felállított vélelemmel szemben alperesnek feladatát képezte oly tényeknek kifejtése és bebizonyítása, a melyekből okszerűen következtethető, hogy az előjegyzés iránti kérvénye beadásakor nem bírhatott tudomással a többi hitelezők megkárosításáról. Alperes azonban ennek a kötelezettségének eleget nem tett, sőt ellenkezőleg felperesnek B. és C. 7. alatti melléklete által tanúsított azok a körülmények, hogy közadós, mielőtt még alperes a zálogjogi előjegyzést kieszközölte, alperessel tudatta, hogy kötelezettségeinek meg nem felelhet, s őt fizetésképtelenségéről értesítvén, egyszersmind százalék elengedése mellett kiegyezési ajánlattal lépett fel, azt bizonyítják, hogy alperes közadósnak fizetésképtelenségről s igy arról is tudomással bírt, hogy saját követelésének zálogjogi .biztosításával a többi hitezők károsodnak, s alperesnek ezt a tudomását igazolja az is, hogy elleniratában maga hozza azt fel, hogy követelésének biztosítása iránt már csakis akkor lépett fel közadós ellen, a mikor saját érdekeinek veszélyeztetése nélkül tovább nem várhatott. Mindezeknél fogva a megtámadott zálogjogi előjegyzések a csődt. 27. §. 3. pontja alapján a csődhitelezők irányában hatálytalanoknak voltak kimondandók és a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbíróság ítélete, mindazonáltal tekintve, hogy a zálogjog a közadóssal szemben, miután annak a csődt. 26. §. alapján történt hatálytalanítása a közadós és az alperes közötti jogviszonyt nem érinti, továbbra is érvényben fennáll, ennek megfelelő helyesbítéssel helyben volt hagyandó, s a perköltségben elmarasztalt alperes az ezzel egy tekintet alá eső sikeres felebbezési költségben is el volt marasztalandó.