Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

108 zés jogerőre emelkedése épen a bekebelezés érvénytelenítésére irányzott megtámadási kereset megindítását ki nem zárja. A debrec2eni kir. ítélő tábla a következőleg ítélt: Az elsőbiróság Ítélete megváltoztatik, a felperes keresetével elutasittatik és alperes részére 65 frt 80 kr perbeli és 20 frt 65 kr felebbezési költségnek megfizetésére köteleztetik. Indokok. A csődtörvény 27. §. 2. pontja alapján, melyre a felperes keresetét egyedül és kizárólag alapítja, megtámadhatók a közadósnak a csődnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése után keletkezett azon jogcselekményei, melyek által a másik fél kielégítést vagy biztosítást nyert, feltéve, hogy ennek a kielégítés vagy biztosítás elfogadásakor a csődnyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről tudomása volt. Alperes, mint nem kereskedőre való tekintettel, annak a kérdésnek elbírálásánál, vájjon a csődtörvény 27. §-ának 2-ik pontja alkalmazható-e, nem a fizetések megszüntetésének időpontja, hanem a csődkérvény beadásának időpontja veendő kiindulási alapul, miután a csődtörvény 244. §-ából kivehetőleg a fizetés-megszüntetés csak kereskedőknél jön tekintetbe, nem kereskedő közadósnak oly cselekményei azonban, melyek által egyes hitelezők kielégítést vagy biztosítást nyertek, a hivatkozott törvényszakasz 2. pontja alapján sikerrel csak akkor támadhatók meg, ha a kielégítés, vagy biztosítás elfogadásakor a közadós ellen csődkérvény már beadatott és erről a kieiégitést vagy biztosítást nyert hitelező ugyanakkor tudomással bírt. Tekintve azonban, hogy dr. S. Benő közadós, hogy kereskedő volt volna, felperes nem is állítja, az ellene kieszközölt zálogelőjegyzés az alapon, mert az előjegyzés iránt beadoct kérvény benyújtása idejében, vagyis 1889. aug. 26-án közadós fizetését megszüntette, s erről alperes tudomással bírt, a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak ki nem mondható és pedig annál kevésbé, mert felperes által az, hogy a csőd megnyittatott vagy a csődnyitási kérvény már az előjegyzés iránt benyújtott kérvény beadásakor szintén be volt adva s hogy ez utóbbi körülményről alperes tudomással birt volna, nem is állíttatott. Minthogy pedig felperes keresetét kizárólag csak a 27. §. 2. pontjára alapította, ez alapon azonban a felhozottaknál fogva kérelmének hely nem adható, az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével elutasítani kellett. A kir. Curia a következő ítéletet hozta: A másodfokú bíróságnak ítélete megváltoztatik s az elsőfokú bíróságnak ítélete hagyatik helyben, mindazonáltal oly helyesbítéssel : hogy alperes annak tűrésére köteleztetik, hogy közadósnak az ítéletben megjelölt ingatlanokból örökségképen őt megillető jutaléka az alperes zálogjogára való tekintet nélkül a csődhitelezők kielégítésére fordittassék és hogy