Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

93 A temesvári kir. Ítélőtábla a következő végzést hozta : A kir. itélő tábla az előbiróság ítéletét és az azt megelőző eljárást az 1890. évi márcz. 30. 1844. sz. a. felvett jegyzőkönyben foglalt felperesi perujitási kérelem elfogadásától és tárgyalásától kezdve az 1881 : LIX. 39. §-ának o) pontja és 40. §-a alapján hivatalból megsemmisíti s az eljáró bíróságot alperesek részére ujabb eskütételi határidő kitűzésére s további szabályszerű eljárásra utasítja; mert az idézett törvényczikk 69. §. értelmében perújításnak az ítéletnek jogerőre emelkedésétől számított időponttól fogva van helye, eskütől feltételezett ítélet pedig az eskü letételekor válik jogerejüvé, perújítás esetére tehát az idézett szakiszban megszabott határidők az eskü letételére kitűzött határnaptól levén számitandók, a fenforgó esetben az az időpont még be nem következett, mivel az esküre kitűzött határnapon az eskü le- vagy le nem tételéről jegyzőkönyv fel nem vétetett, hanem e helyett az eljáró biró felperesnek időelőtti perujitási kérelmét iktatta jegyzőkönyvbe, a minek annál kevésbé lehetett helye, mivel a perújítás megengedhetősége hivatalból lévén vizsgálandó, felperesnek időelőtti perujitási kereseti kérelme hivatalból visszautasítandó lett volna; midőn tehát az eljáró bíróság az alperesnek megítélt főeskü le- zagy le nem tétele s így az Ítélet jogerőre nem emelkedése előtt felperesnek szóbeli perujitási kérelmét tárgyalás alapjául elfogadta, oly lényeges tárgyalási eljárási szabályt sértett meg, mely miatt Ítéletét s a kijelölt részben eljárását megsemmisíteni és a fenti irányban ujabb szabályszerű eljárásra utasítani kellett. A kir. Curia a következő végzést hozta : A kir. itélő táblának végzése megváltoztatik és az elsőbiróság ítélete és eljárása megsemmisítésének helye nem találtatván, utasittatik a kir. ítélőtábla, hogy az elsőbiróság ítéletét alpereseknek bejelentett felebbezése folytán érdemileg vizsgálja meg. Indokok. A kir. Ítélőtáblának végzése az 1881. évi LIX. törvényczikk 59. §-ának 1. .pontja alapján vétetett vizsgálat alá, mert azzal az elsőbiróság ítélete és eljárása az újított perre vonatkozólag ujabb vagy póteljárás megrendelése nélkül semmisittetett meg. A megsemmisítő másodbirósági végzés pedig azért, változtattatott meg és az elsőbiróság Ítéletének érdemleges megvizsgálása azért rendeltetett el; mert r. a feltétlenül marasztaló, valamint az eskü le- vagy le nem tételétől függő ítéleteknek jogerőre emelkedése közt egyáltalában nincs különbség, hanem az utóbbi esetben csak a jogkövetkezmény függesztetik fel. De különben is az 1881 : LIX. törvényczikk 69. §-a azt határozván meg, hogy az egyes esetekben mily időn át lehet perújítással élni, e §. által a peres fél gátoltnak egyáltalában nem tekinthető abban, hogy mielőtt ellenfele a neki megítélt esküt letenné, talált uj bizonyítékok alapján a