Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

99 perletétellel egy tekintet alá esőleg a perújítást vehesse igénybe; mert továbbá 2. a perujitás megengedhetősége soha hivatalból, hanem csak az ellenfél kifogása folytán jöhetvén vizsgálat alá, a kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét és eljárását, akár szabálytalanság, akár időelőttiség szempontjából törvényszerűen annyival kevésbbé semmisíthette meg, mert alperesek az 1890. évi márczius 30-án felvett jegyzőkönyv tartalma szerint a per megújításába világosan beleegyeztek. 390. Váltó- és keresk. tanács. A váltókezes az általa kezeseit elfogadó ellen nem léphet fel az általa kezességi kötelezettsége alapján kifizetett eredeti hitelező jogutódjaként, hanem az ö váltókereseti joga önállóan lévén elbirá landó, az elévülésnek az eredeti váltóhitelező által indított keresettel történt félbeszakítása az ó javára nem szolgálhat. Az elévülési idő kezdete az elfogadó elleni kereseti jognál valamennyi érdekelt, tehát annak a váltókötelezettnek részére is, a ki a váltót később váltotta be, a váltónak lejáratától számítandó. A váltójogi elévülés megakasztására csakis a jogosított által az illető váltókötelezett elleni kereset meginditása vagy perbejelentés alkalmas. 1892. június 14 1034/1891. v. sz. A. Miklós felperesnek dr. Tutsek Sándor ügyvéd által védett K. Dávid alperes ellen 865 frt váltó töke s jár. iránti perében — a kolozsvári kir. törvényszék mint váltóbiróság a következő Ítéletet hozta : Alperes váltókifogásainak hely adatik és a 8860/90 sz. a. sommás végzés hatályon kívül helyezése mellett felperes keresetével elutasittatik és köteleztetik 16 frt 80 kr. perbeli költséget alperesnek megfizetni. Indokok. A kereseti A. alatti váltó 1887. márczius 7-én járt le, a kereset pedig 1890. október 15-én, tehát a váltótörvény 84. §-ában előirt 3 év lejártával adatott be, ennélfogva felperesnek alperes elleni váltójogi keresete elévüli s igy azzal alperes elévülési kifogása folytán elutasítandó volt. Azon ténykörülmény, hogy a kolozsvári kisegítő takarékpénztárszövetkezet, mint eiedeti váltóbirtokos által a kereseti váltó az elévülési határidőn belül, 1887. aug. 4-én a 6,072/87. sz. a. keresettel felperes és alperes ellen beperesittetett, az elévülés félbeszakítása tekintetében jelen keresetre befolyással nincs, mert felperes, mint a váltó igazolása szerint váltókezes, nem az előző pernek jogutód minőségében folytatására, hanem a váltótörvény 69. §-án alapuló önálló váltójogi keresetének érvényesítésére van jogosítva s igy tekintettel arra, hogy a váltótörvény 87. §-a értelmében a kereset beadása általi elévülés félbeszakítása nem bír 7*