Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

96 követelésből 8 fit 14 és fél krt meghaladó részének megfizetésére is köteleztessék, elutasittatik ; sat. Indokok. Alperes beismeri, hogy felperesnél a C. alatti levéllel az ott részletezett árukat megrendelte, nem tagadja azt sem, hogy az áruk felperes által a megrendelésnek megfelelően az ott kitüntetett mennyiségben lettek kiszolgáltatva és hogy ő azokat kézhez vette. Ezek szerint a megrendelés és átvétel igazolva lévén, az árfelszámitás helyessége ellen most már alperes jogszerű kifogást azért nem tehet, mert nem is állítja, hogy az áruk kézhez vétele alkalmával az árfelszámitást kifogásolta, vagy hogy felperes az áruk értékét akkor az A. alatti felszámolástól eltérőleg vagy nem a szokásos áraknak megfelelőleg állapította meg, de nem állítja azt sem, hogy a felszámított vételár a felperesnél szokásos áraktól egyáltalán különböző volna ; továbbá mert a kereskedőnél a vételár külön megemlítése nélkül eszközölt megrendelésnél a vonatkozó árukra nézve a megrendelés idejében szokásos árak a megrendelő által feltétlenül elfogadottnak s a megrendelés a szokásos árban tettnek tartandó. Ily körülmények között felek a vételárra megegyezőnek lévén tekintendők, alperes a minőség és mennyiség tekintetében kifejezetten nem kifogásolt kereseti áru felszámított egész vételárának megfizetésére kötelezendő lenne. Ennek daczára a kereseti követelés keresetileg kitett összegének megállapítása mellett ez összegből alperes csak 45°/0-nak fizetésére volt kötelezhető, mivel felperes beismerte, hogy kereseti követelése még abból az időből származik, mikor alperes ellen a kényszeregyezség folytán megszüntetett csődeljárás folyamatba téve nem volt s igy a kényszeregyezség joghatálya, a melynek folytán alperes tartozása 45°/0-át meghaladó részének fizetése alól felszabadult, a csődtörvény 224. § a értelmében ezen követelésre is kiterjed. A k i r. C u r i a a következő Ítéletet hozta : A másodfokú bíróságnak neheztelt Ítélete egyebekben helybenhagyatik, ellenben az a rendelkezése, mely szerint alperes a marasztalási összegeknek fizetésére «végrehajtás terhével* köteleztetett, mellőztetik s e helyett alperes a marasztalási összegeknek 8 nap alatt leendő fizetésére a csődtörvény 226. § ában foglalt jogkövetkezmény mellett köteleztetik. A felebbezésért munkadíj és költség fejében a felek képviselői részére külön-külön 4 frt 65 kr állapittatik meg megbízóik ellenében. Indokok A másodbiróságnak ítélete a követelés megállapítására, ugy abból alperesnek a kényszeregyezségben elfogadott hányad erejéig való marasztalására és a perköltségre vonatkozó rendelkezésében a benne felhozott indokok alapján hagyatott helyben. A végrehajtás terhével való marasztalás azonban mellőzendő volt, mert a kényszeregyezségnek a be nem jelentett követelésre is kiterjedő hatályánál fogva a csődtörvény 22Ó. §-a első tétele értelmében abban az esétben, ha a közadós az egyezségileg elvállalt kötelezettségeinek eleget nem tesz. a hitelezőnek nem végrehajtáshoz, hanem a csőd újból megnyitásának kérelmezéséhez van joga, jelen esetben is tehát, ha alperes a. marasztalási összeget 8 nap alatt, mely idő a kényszeregyezségben megállapított időt helyettesiti, ki nem fizeti, felperesnek a fent idézett törvényszakaszban foglalt jogot lehet igénybe venni.