Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

60 számíttatott, alperesnek kellett volna azt a körülményt bizonyítani, hogy a kérdéses szállítási egységárban a vitássá tett kövezetvám is megállapo­dásszerüleg benfoglaltatik. Minthogy azonban ennek a megállapodásnak igazolására a szakértői bizonyítás alkalmas bizonyítékot nem képezhet, alperes pedig ennek való­diságát egyébként igazolni meg sem kísérletté, őt virzonkeresetével eluta­sítani s a kereset értelmében elmarasztalni kellett. A budapesti kir. ítélőtábla a következőleg ítélt: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, alperes viszon­kereseti követelésének helyt ad és a viszonkereset tárgyát képező összeg­nek felperes követelésébe való betudásával felperes követelését kielégített­nek mondja ki és felperest keresetével elutasítja, egyben kötelezi felperest, hogy alperesnek 16 frt 5 kr perbeli és 8 frt 50 kr felebbezési költséget fizessen. Indokok. Peres felek kölcsönösen beismerik, hogy a 2\. és y . a. csatolt szerződések egy- és ugyanazon alapon köttettek meg, hogy tehát á hivatkozott szerződésekben foglalt, felperest terhelő szállítási kötelezett­ség teljesen fedi egymást. A 3' . alatti mellékelt szerződéssel pedig felperes arra kötelezi magát, hogy az adásvétel tárgyát képezett téglát 1000 számra a szerződésben irt vételárért fogja a jászberényi vasútállomáson waggo­nokba berakva alperesnek átadni. A szerződésnek idézett rendelkezése szerint tehát felperesre az átadás teljesítése helyéül a j iszberényi vasúti állomás tekintendő, miből következik, hogy a vétel tárgyát képezett árunak a jászberényi vasúti állomáshoz történt szállításáig és ott a waggonokban történt berakásáig felmerült minden költség és kiadás, tehát az árunak a már többször emiitett vasúti állomásra történt szállítása folytán felmerült kövezetvám-illeték is az el- s egyúttal átadó felperest terhelte. Ha a vétel tárgyát képezett tégla szállítása után a kövezetvám-illeték 102 frt 90 krt tett és hogy ezt az összeget alperes illetékes helyen megfizette, felperes nem tagadta, ez összegnek megfizetése pedig a fentebbiek szerint felperest terhelte, ennélfogva alperes a felperes helyett fizetett kövezetvá'n-illetéket a vételárba betudni jogosított, miért is a felperesi követeléssel teljesen hasonmennyiségü viszonkereseti követelését megállapítani, azt felperes kö­vetelésébe betudni, ez által felperes követelését kielégítettnek kimondani és ebből kifolyólag felperest keresetével elutasítani kellett ; stb. A kir. Curia a következő ítéletet hozta: Mindkét alsó bíróságnak ítélete részben megváltoztatik, alperes vi­szonkeresetének csak 52 frt 90 krra nézve adatik hely, s ennek követ­keztében a felperesi 102 frt 90 kr betudás utján kielégítettnek nyilvánít­tatván, alperes viszonkeresetének ezen összeget meghaladó részével eluta­sittatik és egyszersmind köteleztetik, hogy felperesnek 50 frt tőkét és az

Next

/
Oldalképek
Tartalom