Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

57 alperesnek az a kifogása sem, hogy miután más megállapodás nem volt, felperes csak egy heti próbaidő elteltével volt volna szerződöttnek tekinthető ; mert az ipartörvény által nyilván a napi vagy heti bér mellett felfogadott, szoros értelemben vett iparossegéd személyzetre való tekintettel megállapított egy heti próbaidő a kereskedelmi és oly iparossegéd személyzetre, mely havi fizetés mellett szerződtetik, és tekintettel a kereskedelmi törvény 57. §-ának megállapított hosszabb felmondási időkre is, nem találhat alkalmazást. Mégis felperest három felmondási hóra igényelt fizetés tekintetében keresetével el kellett utasítani; mert felperes maga sem állittja, de az A. alatt csatolt szerződésből sem tűnik ki, hogy közte és alperes között valamely felmondási idő megállapittatott volna, e nélkül pedig felperes felmondást igényelni jogosítva nincs. Törvény alapján ugyanis más megállapodás nem létében felmondást csak a kereskedőnek és iparosnak segédszemélyzete igényelhet, vagyis azok, kik főnöküknek alárendelt és segédi ügykörükbe tartozó üzleti szolgálatok teljesítésére kötele?ett közegei ; felperes azonban nem szegődött alpereshez ily minőségben, és ezt a íelelős lapszerkesztőnek állása és különösen az A. alattiban foglalt az a kik hogy felperes magának a lap szerkesztésére feltétlen függetlenséget biztosított, egyenesen kizárja. Felperes tehát az alapon, hogy alperes a szerződéstől egyoldalulag és indokolatlanul elállott, csak igazolható kára megtérítését követelhetné alperestől, károsodást azonban nem is állított és • kárát fel sem számította ; sat. A k i r. C u r i a a köetkező ítéletet hozta : A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőfokú bíróság ítélete hagyatik relvben; egyszersmind tartozik alperes a felperesi ügyvéd részére képviseltjével szemben ezennel megállapított 10 frt 65 kr felebbezési költséget is felperesnek megfizetni. Indokok. Peres felek között az A. alatti okirat tartalma szerirt véglegesen megállapított munkabéri szerződés jött létre oly értelemben, hogy felperes az alperes által kiadni szándékozott időszaki lapnak a szerkesztését vállalta magára, alperes pedig a szerkesztésért havonkint fizetendő, összegileg meghatározott tiszteletdijat tartozott: fizetni. A kir. ítélő tábla helyesen fejtette ki ítéleti indokaiban, hogy alperes nem volt jogosítva a peres felek között a kölcsönös jogok és kötelezettségek tekintetében véglegesen megállapított eme szerződést egyoldalulag felbontani. E mellett az eldöntendő jogkérdést c^ak az képezi, jogosítva van-e felperes, a szerződésnek alperes részéről jogtalanul történt felbontása után a szerződésileg határozott összegben kikötött tiszteletdijának a felmondási időre (három hónapra) eső részét követelni ? V