Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

23 séget a követelt haszonbérre nézve törvényszerűen megköthette-e, az igényper keretébe nem tartozik : annálfogva felperes a lefoglalt juhok zár alól feloldását az alhaszonbérbe adó alperessel szemben nem igényelheti. De nem igényelheti azért sem, mert alperes tagadásával szemben felperes a lefoglalt juhokra kereseti igényét nem bizonyította, ugyanis ha a C) alatti szerződés valódinak vétetnek is, ez a kereseti igény megállapítására nem alkalmas, mert épen a kihalgatott tanuk igazolják azt, hogy végrehajtást szenvedő a lefoglalt juhokért felperesnek üriiket adott, a mi a csere jogügyletét alapítván meg, végrehajtást szenvedő azzal az igényelt juhokat tulajdonul megszerezte s ezzel a ténynyel szemben a C) alatti szerződés harmadik személy ellen bizonyítékul el nem fogadható. Mindezeknél fogva az első bíróság ítéletét érdemi részében megváltoztatni és felperest keresetével feltétlenül elutasítani kellett. A kir Curia a következő ítéletet hozta: Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik s felperes keresetének részben hely adatván, a végrehajtási jegyzőkönyv 1. 2. 3. t. alatt lefoglalt juhoknak és szaporulatainak a végrehajtást szenvedő által teljesített egy évi, ugy a végrehajtási zárlat ideje alatti második évi tartásért a C) alatti szerződés szerint kikötött 2/6 része és a további tartási időre eső aránylagos része, valamint az 1889. és 1890 évi gyapjú és tej-haszon felerésze zár alatt hagyatni rendeltetik, az ezeken felül való juhok és hasznok pedig a zár alól feloldatnak. A perköltség kölcsönösen megszüntetik Indokok. Az 1881 : LX. t. cz. 72. §-a szerint a haszonbérelt területen levő ingókra a törvényes zálogjog a haszonbérbeadót a haszonbérlő irányában illeti meg és ezen törvényes zálogjog a dolog természeténél fogva az alhaszonbérlőre is kiterjed, azonban e törvény idézett §-a azt nem tartalmazza, hogy ugyanezen jog a haszonbérlőt is illeti az alhaszonbérlő irányában. Ugyanazért jelen esetben a végrehajtási foglalás alhaszonbéri követelés alapján foganatosíttatván, a végrehajtási zárlat törvényes zálogjog czimén fenn nem tartható, hanem az igénylőnek a végrehajtást szenvedővel való jogviszonya a lefoglalt juhokra nézve a közöttük keletkezett szerződés alapján ítélendő meg. Sem a végrehajtató, sem a végrehajtást szenvedő fél nem vonták kétségbe, hogy a C) alatti szerződést a végrehajtást szenvedő aláirta és ennek tartalma szerint az igénylő telperesnek 160 drb. juhait a meghatározott részért 3 éven át való tartásra felvállalta. A végrehajtást szenvedő ugyan tagadta azt, hogy a szerződés foganatba' ment és azt állította, hogy a szerződésben érintett juhok felperesnek visszaadattak. Azonban ezen állításának igazolása tekintetéből bizonyítékot szolgáltatnia nem sikerült, mert a kihallgatott tanuk bizonyítják, hogy a lefoglalt juhok ugyanazok, melyeket végrehajtást szenvedő felperestől átvett. Az a tanuk vallomásában érintett körülmény pedig, hogy a