Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

2G önként távozott és férjéhez saját elhatározásábói nem tért vissza, következve nőtartásra nem tarthat igényt. Ellenben a költségekre vonatkozólag mindkét alsó bíróság Ítéletének megváltoztatásával, felperest 50 frtnak megfizetésére kellett kötelezni : mert a házasság tartama alatt született gyermekek születése és eltemettetése körül felmerült költséget az apa mint családfő tartozik viselni és e tekintetben az apát kötelezettségének teljesítésétől ama körülmény sem menti fel, hogy akkor, a mikor az említett kiadások felmerültek, az apa az anyától külön háztartásban élt. 322. lll-ik polg. tanács. A haszonbérlöt az alhaszonbérlo irányában a törvényes zálogjog meg nem illeti. 1890. deczember 4. 7815. p. sz. F. Benjámin felperesnek S. Salamon alperes elleni sommás igényperében — a beregszászi kir. járásbíróság a következő ítéletet hozta: Felperes által igényelt s a foglalási jkönyvbe 1. 2. 3, t. a. bevezetett juhok mint igénylő felperes tulajdonai a foglalás alól felmentetnek, de a foglaltató haszonbér-követelésétől mentesen csak azon esetben, ha igénylő a jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számítva 15 nap alatt a főesküt leteszi arra, hogy az özv. H. P-né-féle és R. J-né-féle macsolai birtokot foglaltató S. S. és neje F. M. és annak testvére F. J. javukra bérelte ki, hogy a 488/89. sz. a. kereset megindításakor foglaltatónak végrehajtást szenvedett ellen 1850 frt haszonbér hátralék követelése fenn állott; ellenkező esetben köteles tűrni azt, hogy foglaltató még fenn álló haszonbér követelésére nézve a lefoglalt juhokból kielégítést szerezzen ; csakis a foglaltató követelése után fenmaradt összeg lesz igénylőnek kiadandó ; sat. Indokok. K. F., E. M. és K. S. vallomásukkal s a C) a. szerződéssel be van igazolva, hogy a lefoglalt és igényelt juhok igénylő felperes tulajdonai, azonban ezen juhok a R. J.-féle bérelt területen foglaltató alhaszonbér követelésébe lettek lefoglalva, a mennyiben a D) a. kir. törvényszéki ítélet szerint a panaszolt jogsérelem orvoslása igényperre utasíttatott, igénylőre nézve nem közömbös annak megállapítása, vájjon foglaltatótól végrehajtást szenvedett birt-e albérletet és alhaszonbér czimén beperesitett követelése fennáll-e ? özv. H. P-né tanúnak azon hit alatti vallomása, hogy a tőle bérelt birtokon tudomása szerint F. M. gazdálkodik, a haszonbért legtöbbnyire ő fizette, de testvére F. J. is fizetett bért, hogy foglaltató azon kéréssel járult hozzá, hogy a fizetéseket F. M. nevében nyugtázza és hogy neki be sem jelentetett, mintha S. M. a birtokot albérletbe adta volna, ezen és S. H. vallomásából vélelmezhető, hogy a foglaltató a birtokot