Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

17 319. 50. számú döntvény. Az a jelzálogos hitelező, a ki a fizetési sorrend megállapításánál a telekkönyvi elsőbbség figyelmen kivid hagyásával mellőztetett, szemben a jogerőre emelkedett sorrendi végzéssel, jogosult-e külön peruton érvényesíteni követelését azon hitelező ellen, a kinek követelése az Ő mellőzésével soroztatott és kielégítést nyert? ( 6^53 S373 , 578 \ ( — „„. —— és —— P. számokhoz. ) \ 1890 1882 1886 1890 / Határozat. Az a jelzálogos hitelező, a ki a sorrendi tárgyalásra szabály szerűen megidézve, vagy a sorrendi végzésről értesítve lett, abból az okból, mert a fizetési sorrend megállapításánál a telekkönyvi elsőbbség figyelmen kivül hagyásával mellőztetett, rendszerint nincsen jogosítva követelését külön peruton érvényesíteni az ellen a hitelező elien, a kinek követelése az ő mellőzésével soroztatott és kielégítést nyert. Indokok. Az 1881. LX. t.-czikknek a kielégítési sorrend megállapítása végett követendő eljárást szabályozó 188. és következő szakaszai szerint, az összes telekkönyvi érdekeltek megidézése mellett tartandó s a kiküldött biró által vezetendő sorrendi tárgyaláson a jelzálogos hitelezőknek a nyilvánkonyvi rangsorozat szerint kielégítendő követeléseit akkép kell felszámítani, illetőleg a kifizetési sorrend tervezetét akkép kell megállapítani, hogy a bekeblezett követelések a szerint, a mint ellenük kifogás emeltetett, vagy kifogással meg nem támadtattak, külön külön rovatba igtattatnak, s a felszámítás mindaddig folytattatik, míg a kifogás alá nem vett tételek által a vételár kimerítve nincs, vagy a? összes jelzálogos követelések fel nem számíttattak. A sorrendi tárgyalás befejezése után a telekkönyvi hatóság a kifogás alá vett minden tétel tárgyában a kifogásttevőknek és az ellenérdeküeknek nyilatkozataikat, s az előterjesztett bizonyítékokat tartalmazó jegyzőkönyv alapján a sorrendet akkép állapítja meg, hogy a kifogás alá nem vett tételek perre utasítás mellőzésével, a kifogással megtámad ottak pedig perre utasitá mellett soroztainak. A végrehajtási törvénynek idézett rendelkezéséből, valamint abból, hogy a 192. §. hatodik bekezdése szerint a megidéztetése ellenére meg nem jelent jelzálogos hitelező részére csupán a bejegyzett tőkekövetelés veendő számításba, kétségtelen, hogy a bekeblezett követelések, akár tétetett ellenük kifogás, akár nem,, a kielégítési sorrendben nem mellőzhetők, kivéve a végrehajtási törvény 191. §-ában megjelelt oly követeléseket, melyeket a sorrendi tárgyaláson meg nem jelenő hitelezők fel nem számítottak, Curiai döntv. polg. ügyekben. 2