Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

16 alapuló illetményeiket követelhetik, de nem következtethető az, hogy ha kötelesrészük nincs is megsértve, a végrendelettel a leányoknak a régi törvényeken alapuló illetmények követelésére joguk lenne, mivel ez esetben a nyiltparancsnak az általános törvényt kiterjesztő intézkedése a fiutódoknak válnék hátrányára, a kiknek érdekében a kiterjesztő intézkedés tétetett, a mi pedig az ősiségi nyiltparancs czélzatával ellenkeznék. Miután pedig felperes maga sem állítja, hogy kötelesrésze sértve lenne : ennek lejében az ideiglenes törvény szab. 3. §-ban különben is megszűntnek nyilvánitott hajadoni jogra jogos igénynyel nem bir. De nem Ítélhető a meg felperesnek egyezség alapján sem, mert az E) alatti osztályegyezség 9-ik pontjában foglalt fentartás csak azt jelenti, hogy a hajadonjogra vonatkozó kérdés az osztály alkalmával később megoldandó nyilt kérdésnek hagyatott fenn, az osztályegyezség létrejötte előtt és alkalmával tett nyilatkozatok pedig csak alkudozásnak (tractatus) lévén tekintendők, az osztályegyezséggel szemben kötelezőknek el nem fogadhatók s arra, hogy alperesek az osztályegyezség létrejötte után kötelezték volna magukat felpeies részére a hajadonjog kiszolgáltatására, a perben bizonyíték nem állíttatott elő, mivel az ennek bizonyítására felhívott tanukhoz intézendő NN) OO) PP) alatti kérdő pontok is nem az osztályegyezség után történt tényekre vonatkoznak és éppen azért lett a tanuknak kihallgatása e helyütt is mellőzve. Ezeknélfogva felperes keresetével elutasítandó volt. A kir. Curia a következő ítéletet hozta : A budapesti kir. itélő táblának Ítélete helybenhagyatik. Indokok. A másodbirósági Ítélet indokaiból hagyatott helyben annál is inkább, mert a kötelesrész illetve törvényes osztályrész kiszámításánál nem csak azon egyes javak, melyekből felperes osztályrészt nem kapott, hanem az egész hagyatéki vagyon értéke veendő alapul és az ősiségi nyiltparancs 5. §. értelmében a hajadonjog iránti kereset ki van zárva azon esetben, ha a hajadon leány oly örökrészben részesittetett, a mely a kötelesrészével felér, hogy pedig felperes az osztály megejtése alkalmával a fenn megjelölt módon kiszámítandó köteles részét meg nem kapta volna, a per során maga sem állította, sőt azon kimutatások szerint, melyek alperesek által a póttárgyalásnál felperes saját előadásai alapján állíttattak össze, felperes a kötelesrészét meghaladó örökrészben részesült.