Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

ll felperesnő tényleg örökrészt kapott, mely mellett még hajadoni jogban akkor sem volna részesíthető, ha az általa elfogadott örökrész értéke keve­sebbet tenne ki az általa igényelt hajadoni jog értékénél. Az ősiségi nyiltparancs 5. §. érteimében, melyre felperes kereseti igényét fekteti, a javaknak még kivételesen és zárt határidőben megenge­dett fiusitása kizárólag a kötelesrész épségben tartásához van kötve. Ehhez képest felperesnek a hivatolt szakaszból kifolyólag sem lehet hajadoni jog­czimen kereshetősége, mert a végrendelkezőnek ez esetben kizárólag a fiuág részére történt intézkedését a leánymaradék sikerrel csak akkor támadhatja meg, ha az egész hagyatékból annyit sem kap, a mennyi őt az ált. ptkvben megállapitott kötelesrész czimén megilleti, de ez esetben csakis az ehhez hiányzó résznek kiegészitését kötelesrész czimén követel­heti, de hajadoni jogczimen teljességgel nem. Tekintettel tehát arra, hogy az öröklési rend életbeléptetésével a gyermekek egyaránti öröklése kimondatott, felperesnek csakis az esetben lenne kereseti joga, ha esetleg az őt törvényesen megillető kötelesrészére nézve sérelmet szenvedett. Felperes azonban e czimén mit sem keres, de a kötelesrész esetleges kiegészitését még mellékesen sem igényli, sőt nyíltan elismeri, hogy a közös atya által fiusitott javakul kimondott bir­tokokon kivül utána még más tetemes értékű vagyon maradván, abból ő örökrészt nyert és törvényes osztályrésze fejében az általa a per során és a 8800/80, iiletve 13501/88. sz. végzések alapján megejtett póttárgyalások alkalmával felállított illetve elfogadott becsértékek szerint is köteles­részét tetemesen meghaladó értéket örökölt, a mennyiben a fiusitott javaknak értékét maga 355000 frtra becsülte, míg azon javakat, melyekben örököstársaival egyenlő arányban örökösödött, 1.050,000 frt értékben elfogadta. Ehhez képest tehát az egész hagyaték az ingóságokon kivül, melyek­ben felperesnő beismerése szerint szintén örökrészt nyert, 1.405,000 frt értéket képviselvén, tekintetiel, hogy a kötelesrész az örökrésznek felét teszi, felperesnek örökrésze a köteles részét szabályozó hagyatéki értéken felül még 347,500 frtnyi hagyatéki értékre is kiterjeszkedett, e szerint semmi sérelem rajta elkövetve nem lett. Az E) alatti egyezség 9. pontjában fentartott hajadoni jog érvénye­sítésére nézve a fiuörökösök részéről foglalt kijelentés felperesekre mi kedvezményt az alperesekre mi hátrányt sem szülhet és felperes kereseti jogát meg nem állapítja, mert a fiuörökösök az által, hogy az egyezségben kifogást nem tettek, a kérdéses hajadoni jognak birói érvényesítése ellen, felperesnek ehhez való igényét nemcsak be nem ismerték, hanem azt ellen­kezőleg a bíróság eldöntésétől kívánták függővé tenni és mert ezen egyez­ségnek idevonatkozó intézkedése a már idézett országbírói értekezlet 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom