Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

is 318. V. polg. tanács. Az ősiségi nyiltparancs 5. §. azon intézkedéséből, mely szerint a végrendeletnek a kötelesrész czimén meg nem támadhatása attól van feltételezve, ha a leányágbeli utódok megkapták azt, a mi őket a fiági javakból, az előbbi törvények szerint illette, az a következ­tetés vonható le, hogy ha a leányuíódok ez illetményüket meg nem kapták, vagy megtámadhatják kötelesrész czimén a végrendeletet, vagy a kötelesrész helyett a régi törvényeken alapuló illetményeiket követelhetik; de nem következtethető az, hogy ha kötelesrészük nincs is megsértve a végrendelettel, a leányoknak joguk lenne a régi törvényeken alapuló illetmények követelésérc. 1890. november 4. 1183. p. sz. T. Antónia a felperesnek T. Gusztáv és társai alperesek ellen haja­donjog elismerése és kiszolgáltatása iránti perében — a nyitrai kir. törvényszék a következő ítéletet hozta: Felperes keresetével elutasittatik. A perköltségek kölcsönösen megszüntetnek. Indokok. Felperes keresetét arra alapitja, hogy édes atyja néhai id. K. T-nak hátrahagyott és az 1852. nov. 29-én kelt nyiltparancs 5. §. ren­delkezéséhez képest alkotott A) alatti végrendelete szerint hagyatékához tartozó nyitramegyei alsólelóczi, laczházi és szt.-mihályuri jószágokat fiu­sitván, illetőleg üuágaknak nyilvánitván, azokat kizárólag alperesek mint fiuörökösök az ő és leánytestvérei kizárásával örökölték, minthogy pedig őt mint hajadonul maradt leányörököst a hivatolt nyiltparancs 5. §. ren­dellkezéséből kifolyólag a fiusitott jószágokból hajadoni jogczimen társadalmi állásának és a vagyon miségének megfelelő tartás már a törvénynél fogva megilleti, ebbeli igényét a kereseti kérelemben tett felszámítás szerint ré­szére megítéltetni kéri. Tekintve azonban, hogy az országbírói értekezlei I. rész 3. szakasza szerint a hajadoni jog csak akkor érvényesíthető, ha hitbizománynyal kap­csolatban áll, az A) alatti végrendelet 3. pontjának C) betű alatti azon rendelkezése, hogy az ott elősorolt és kir. adományból származó kizáró­lagos fiuági javak az örökhagyó figyermekei birtokában megmaradjanak, a hitbizomány törvényes fogalmával azonos intézkedésnek nem vehető, de a régi törvényeink szerint a hajadoni jog csak oly javakból járt, melyekre nézve a hajadon nem örökösödött, illetőleg nem örökösödhetett. Jelen esetben azonban a per során ki van mutatva az E) alatti egyezséggel, sőt felperes maga is elismerte, hogy a közös atya néhai id. T. R. összes hagyatékából, a javak jogi minőségére való tekintet nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom