Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

4 mert éppen az által, hogy törvénykezési eljárásunk a praeiudicialis kere. setékről nem intézkedik, azokra vonatkozólag tilalmi intézkedést sem tartalmaz : ennélfogva a kereset mint törvénybe nem ütköző birói eljárás alapjául elfogadandó volt annyival inkább is, mivel a m. kir. Curia 5806/85. sz. határozatával kimondotta, miszerint felperes jogositott keresetlevelében egyedül szerződési jogának birói Ítélet általi megállapítását kérni, mely esetleg neki kártalanítási alapul szolgálhasson. 1886 nov. 12-én 36. sz. a. kelt teljes-ülési határozatával kimondotta pedig ugyancsak a m. kir. Curia, hogy valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének birói elismerését mindenki, a ki erre nézve jogi érdekeltségét beigazolja, önálló praeiudicialis keresettel szorgalmazhatja. Felperesnek tehát a per tárgyát képező jogviszonyhozi érdeseltségét pedig alperes tagadásba nem vette. Meg van tehát a jogi érdekeltség is, mert a jogviszony megállapithatása esetében előáll az ebből keletkezhető vagyoni érdekeltség, vagyis a közelebbről meghatározható értékkövetelés, a mi okszerűen onnan következtethető, hogy alperes elleniratában nem vette tagadásba, sőt azon védekezésével miszerint saját utánjárása sikeres lőn, ámde ezt nem felperes czégnek köszönheti, mivel ez saját érdeme, beismeri, hogy a m. kir. dohányjövedéki központi igazgatósággal külföldi dohány adásvevése tekintetében szerződésre lépett és igy azon eset, melyre vonatkozólag a felek között a társas viszony állítólag létrejött, bekövetkezett. Tehát felperes az ezen esetre vonatkozó társas viszonyának érvényesítésére érdekeltségénél fogva jogosultnak tekintendő. Ezek folytán a kereset alaki hiánya és perrend ellenes volta miatt emelt kifogások mellőzendők voltak. A per érdemét illetőleg alperes tagadta a keresetbeli azon állítást, miszerint peres felek közt oly megállapodás jött volna létre, hogy valamennyi ügylet, mely a m. k. dohányjövedéki központi igazgatósággal külföldi dohányok eladása, illetve megvételére nézve fognak köttetni, tekintet nélkül arra, vajon az igazgatóság ily ügyleteket peres felekkel együttesen közösen, vagy bármelyikkel külön fogna kötni, azok közöseknek fognak tekintetni; s hogy e tekintetben peres felek társas viszonyba léptek és a kötendő ügyleteket közös számlára fognák vezetni. Ezen tagadással szemben felperes keresetbeli állítása beigazolása tekintetéből, egyéb bizonyíték hiánya miatt, a főeskü általi bizonyítást vette igénybe s megkínálta alperes czég mindkét beltagját a főeskiivel arra nézve, hogy köztük a keresetben általa jelzett szóbeli megállapodás nem jött létre. Minthogy pedig alperes czég előzetes tiltakozás után ugyan, de a mennyiben annak szüksége mégis fenforogna s ennek fotytán azt a bíróság megítélendőnek tartaná, mindkét beltagja személyében elfogadta: en-