Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

128 reá nézve kötelező erővel nem bírhatott, mert ez irányban alapjában semmis. Alperes ez ellenében azzal védekezik, hogy mivel ujitó felperes nagykorúsága elértekor a jogügyletet vissza nem vonta, ez reá nézve teljesen joghatályuvá vált, s hogy ellene annál kevésbé emelhetett kifogást, mert az tulajdonkép mint az eredeti hitelezőnek V. Fülöpnek az engedményese, a jelen esetben tehát mint harmadik személy lévén érdekelt, eme kifogás ellene bizonyítékot nem képez. Tekintettel arra, hogy az 1792: XIII. t-cz. szerint a kiskorúak pénzbeli követelései soha jogerőre nem emelkednek, e szerint tehát mint a törvénynél fogva semmisek, visszavonásra nem is szorultak ; továbbá, hogy az engedményes egészen az eredeti és neki szavatossággal tartozó hitelező jogaiba lép, s hogy az adós ellene is ugyanazon kifogásokat emelheti, mint az eredeti hitelező az engedményező ellen emelhette volna, ez okból az ujitó felperes kiskorúsága idején általa kiállított s fentérintett kötelezvény reá nézve semmis és kötelező erővel nem bir, miért is'az alapperbeli ítéletnek az ujitó felperesre vonatkozó részét hatályon kivül helyezni s ennek folyományakép az újított alperest az 1887. május hó 26 án megtartott bírói árverésen eladott, B. Jakab nevére Vs részben irt ingatlanok vételára fejében elért 145 frt 50 kr. összegnek, nemkülömben az árverés napjától járó 6% kamatainak megfizetésére kötelezni kellett. A budapesti kir. ítélő tábla a következőleg itélt. A kir. itélő tábla az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja és 1884. évi május 20-án 907 sz. alatt hozott alapperbeli ítéletet B. Jakab ellenében hatályában továbbra is fentartja; sat. Mert felperes a követelés valódiságát és a kötelezettség elvállalását az alapperbeli tárgyalás alkalmával határozottan beismerte ; ezzel szemben csak azonalapon kéri azalapperbeli ítélet hatályon kívüli helyezését, mert azon beismerés tételekor kiskorú volt, ez azonban oly uj bizonyítékot, melyre a 917/1884. számú ítélet hatályon kivül helyezése alapitható lenne, nem képez. A kir. Curia a következő ítéletet hozta : A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik és a felperesi ügyvéd felebbezési munkadija saját fele irányában 3 frtban állapittatik meg. Mert: a kiskorúság miatt esetleg sikerrel kifogásolható kötelezés is érvényesnek tekintethetik a kötelezettnek oly tényeinél fogva, melyekből nyilván kitűnik, vagy alaposan következtethető, hogy a kötelezést már nagykorúságában érvényesnek ismerte el. Ujitó felperes nem élt az alapperben azzal a kifogással, hogy ő az ellene támasztott követelés keletkezésekor még kiskorú volt, és hogy ennélfogva nem is lehetne érvényes adósságfizetési kötelezettsége, — sőt az elsőbiróságnak azon az alapon hozott elmarasztaló ítéletében, mely szerint az alperesek az adóslevél aláírását és a pénz leolvasását beismerték, megnyugodott. Ezekből az ujitó felresnek már nagykorúságában történtekről pedig alaposan következtethető, hogy ujitó felperes kötelezettségét maga is érvényesnek ismerte el. A fentebbiekből folyóan tehát az arra nézve szolgáltatott uj bizonyíték, hogy ujitó felperes az alapperbeli követelés keletkezésekor még kiskorú volt, az alapperben belenyugvásával hozotr ítéletnek hatályon kivül helyezését nem eredményezheti ; valamint ez uton az az egyébként is csak felebbezésében felhozott sérelme sem orvosolható, hogy tőle egyetemleges kötelezés nélkül az egész követelés behajtatott, mivel ennek a különben sem az alapperben hozott Ítéletből eredő sérelemnek az orvoslása a végrehajtás folyamában alkalmazható jogorvoslat utján lett volna eszközlendő.