Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

118 tanévre, illetve ez éven belül gyakorolható kijelölési jogánál fogva azt az: ifjút fogva növendékül ajánlatba hozni, a kit felperes neki megnevez ; mert a kijelölési jog mint a gróf B. családot, illetve az alapitó időszerinti jogutódát megillető személyes jog másra át nem ruházható, mert az átruhá­zás nem örökre, hanem csak egy évre szól és mert a jog átruházásnak a m. kir. honvédelmi minisztériumnál való bejelentése tervezve sem volt. Az ily értelemben megkötött jogügylet nem tárgy nélküli, nem semmis, de azért, mert I. r. alperes a felperes részéről megnevezendő egyénnek kijelöléseért anyagi hasznot követelt, a közerkölcsiségbe ütköző­nek sem mondható. Védekező H. r. alperes, a kinek védelméhez a ptk. rdts. 112. §-a. szerint a nem védekező I. r. alperes csatlakozónak tekintendő, az A. alatti okiratot, valamint az arra vezetett és B. ./' alatt külön csatolt nyilat­kozatot az aláirásokat illetve valódinak beismerte ugyan, de tagadta azok tartalmát, jelesen azt, hogy I. r. alperes értéket kapott, hogy I. r. alperes, a jognak másra való átruházásának t setére 600 frtnak megfizetésére magát kötelezte s hogy ő az I. r. alperes kötelezettségeiért akár egyszerű, akár készfizetői kezességet vállalt. Tekintve azonban, hogy a B. alatti okirat nem adóslevél s igy a. ptk. rdts. 169 § a jelen esetben alkalmazást nem nyerhet, saját aláírásaik­kal szemben alperesek tartoztak volna bizonyítani azt, hogy az okirat tar­talma valótlan, illetve hogy a követelés fenn nem áll. Védekező II. r. alperes e részben bizonyítékot nem nyújtott, de ilyent fel sem ajánlott, azt a védekezését pedig, hogy ő a B. alatti okiratban kezességet nem vállalt, megczáfolja az okirat tartalma, mely szerint azért vállalt felelősséget, hogy felperes, ha I. r. alperes a kérdéses jogot egy­harmadikra átruházza, illetve a kijelölési jognak egy harmadik érdekében gyakorlása esetére felperes I. r. alperestől az átvett ékszerek egyenértékéül kötelezett 600 frtot meg fogja kapni. Ezekhez képest és minthogy a fel­tétel, melytől a fizetés függővé tétetett, II. r. alperes beismerése szerint beállott, figyelemmel arra is, hogy a B. alatti okiratban készfizetői vagy egyetemleges fizetési kötelezettség nem foglaltatik: a kir. tábla az első­bíróság ítéletének megváltoztatásával alpereseket és pedig I. r. alperest mint egyenes adóst és II. r. alperest mint kezest a kereseti 600 frt tőke, ennek a lejárat napjától járó 60/0 kamatai és mint perveszteseket a ptk. rdts. 251. §a alapján a perköltség megfizetésére kötelezte, ellenben fel­perest azon kereseti kérelmével, miszerint II. r. alperes mint egyetemleges adós marasztaltassék, elutasította. A kir. C u r i a a következő Ítéletet hozta : A kir. ítélő tábla ítélete megváltoztatik és az első bíróság ítélete hagyatik helyben ; mert aLudovika katonai akadémia, mint országos közintézetbe való felvétel végetti ajánlási jogot a törvény csak az illető adományozóknak, illetve

Next

/
Oldalképek
Tartalom