Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

előadott az a körülmény, hogy közaclós alperesnek követelését lejáratkor le nem fizette, hogy alperes e miatt végrehajtást is kieszközölt, hogy kielégítésül részben a közadós árukat adott át alperesnek, végre, hogy hátralékos követelésének behajtása végett közadós ellen a kielégítési végrehajtást is foganatosítani akarta, sőt tényleg foganatosította is, minthogy közadós felperes állítása szerint is a kielégítés foganatosítása következtében fizetett, arra, hogy közadós a kielégítés idejében fizetéseit megszüntette, bizonyítékot nem képez, mivel oly adós, ki fizetést teljesít, habár azt kényszerhelyzetben is teszi, fizetéseit megszüntetőnek nem tekinthető, más ténykörülményt pedig, mely által közadós fizetéseinek megszüntetése a kielégítés teljesítésekor már beállottnak megállapítható lenne, felperes fel sem hozott. Ezek alapján az elsőbiróság Ítéletét, a mennyiben ez által felperes keresetével elutasittatott, helybenhagyni kellett. Nem lehetett tekintetbe venni felperesnek felebbezésében felhozott azt az érvelését sem, hogy alperes az által, hogy követelésének törlesztésére árukat is fogadott el, oly kielégítést nyert, melyhez joga nem volt, mert eltekintve attól, hogy felperes keresetét ezen alapra nem fektette, de ezen az alapon is a csődtörvény 27. ^-ának 3. pontja szerint felperes bizonyítani tartozott volna, hogy az árukkal való kielégítés a csődnyitási kérvény beadását, illetőleg közadós fizetéseinek megszüntetését megelőzőleg 15 napon belül történt ; azonban felperes ezt sem bizonyította ; ugyanis nem bizonyította felperes, hogy közadós a csődnyitásig valakivel szemben, kinek fizetni lett volna köteles, nem fizetett, és e miatt ellene végrehajtás vezettetett volna, a fentebb idézett törvényhely szempontjából tehát csak a csődnyitási kérvény beadásának ideje lehetne irányadó, a csődnyitási kérvény pedig felperes állítása szerint is 1887. január 20-án adatott be. alperes pedig a 2 . 3 . 4 . 5 . és 6 . alatti számlákkal, valamint Bogoszavlyevits Jocza, Dusán Kosztics és Milán Philipovics tanuknak hit alatt tett vallomása által bizonyította, hogy az árukkal való kielégítést 1886. évi deczember hó i-je és deczember hó 17-dike közötti időben nyerte, tehát a csődnyitást 15 nappal megelőzött időben, ily körülmények mellett pedig ez a kielégítés a csődtörvény 27. §_ 3. pontja alapján sem támadható meg. A készpénz általi kielégítés pedig azért nem, mert felperes előadása szerint is alperesnek a fizetéskor esedékessé vált követelése volt és mert az ily követelés kielégítésére teljesített fizetés az emiitett törvényhely alapján egyáltalán nem támadható meg. A kir. Curia a következő Ítéletet hozta : Mindkét alsóbirósági Ítélet megváltoztatásával a közadósnak az a jogcselekménye, mely szerint alperest követelésére nézve kielégítette, a csődtömeg hitelezőivel szemben hatálytalannak kimondatik, s ennek következményeként tartozik alperes a közadóstól árukban és készpénzben is felvett 4117 frt 84 kr tőkét, ennek a kereset beadása napjától vagyis 1887. évi