Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

65 384. 47- számú döntvény. Szülők részéről tett azon végrendeleti intézkedés, melyben a kiskom gyermekükre hátrahagyott vagyon tekintetében akként rendelkeznek, hogy e vagyon — és pedig vagy azzal a kifejezéssel, hogy a gyermek kiskorúságban beállható elhalálozása esetére, vagy azzal a kifejezéssel, hogy a gyermek nagykorúságának vagy férjhez menetelének elérte előtt beállható elhalálozása esetére — egy harmadik személyre szálljon : korlátozza- e ? és mennyiben korlátozza a gyermek végrendelkezési jogát a reá hagyott vagyonra nézve az esetben^ ha elhalálozása ezen határidőn belől következeit ugyan be, — de oly kort ért, melyben a törvény szerint érvényes végrendelet alkotására már képességgel birt. (3736/1889. P. számhoz.) H atározat. Szülők részéről tett azon végrendeleti intézkedés, mely szerint a kiskorú gyermekükre hagyott vagyon tekintetében akként rendelkeznek, hogy e vagyon, — és pedig vagy azzal a kifejezéssel, «hogy a gyermek kiskorúságában beállható elhalálozása esetében* — vagy azzal a kifejezéssel, «hogy a gyermek nagykorúságának elérte, vagy a leánygyermek férjhezmenetele előtt bekövetkezendő kimúlta esetében* — egy megnevezett harmadik személyre szálljon, a gyermek törvényes osztályrészére ki nem terjed ; következőleg a reá akként hagyott vagyon azon értéke erejéig, mely törvényes osztályrészének megfelel, sem a gyermek végrendelkezési jogát egyáltalában nem korlátozhatja, sem a gyermek végrendelet nélkül elhalálozása következtében beállott törvényes öröklés érvényesítésének akadályul nem szolgálhat. Ellenben a hagyatéknak azon értékére nézve, mely a gyermek törvényes osztályrészét meghaladja, a szülők teljes szabadsággal jelölhetnek ki nemcsak serdületlen vagy serdült, hanem nagykorú gyermeküknek is utóörököst; s következve az erre irányzott helyettesitési intézkedésük az örökségre hivatott gyermek végrendelkezési jogát, a hagyaték utóbb emiitett része tekintetében kizárja. Indokok. Tekintve, hogy az 1836. évet megelőző törvényeink szerint a szerzeményi vagyonra vonatkozó végintézkedés szabad gyakorlatában egyedül a jobbágyok voltak korlátolva, a mennyiben ezek szerzeményei ingatlan javaiknak csak fele részéről rendelkezhettek (Hk. III. rész, 30. czim, 1. §.); végrendelet és törvényes leszármazók nemlétében pedig szerzeményes javaik egészen a földesúrra szálltak, — s ezen szigor, a szabad rendelkezés alá eső szerzemény felerésze tekintetében csupán az által enyhült, hogy a Hk. III. r. 30. czimének 4. §-a a jobbágyoknak azt a jogkedvezmenyt engedte meg, hogy serdületlen korú örökösüknek azon Curiai döntv polg. ügyekben. 5