Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

66 esetre, ha az e korban halna meg, végrendeletileg helyettest nevezhessenek ; tekintve, hogy ezen kivétellel, mely egyébként az 1836: IX. t.-cz. 9. §-a és 1840: VIII. t.-cz. 1. §-a által már megszüntettetett, Magyarországban a szerzeményi vagyon tekintetében mindenki korlátlan végrendelkezési joggal birt (Hk. I. rész 5. és 57. czimei és 1715: XXVI. t.-cz. 4. §-a), s ebből folyólag oly intézkedéstől sem volt eltiltva, mely szerint közvetlen örökösének meghagyhatta, hogy a reá szállott örökséget halála után vagy más meghatározott esetben egy megnevezett utóörökösnek hagyja ; tekintve, hogy ezen végintézkedési jogot, mely hitbizományi helyettesitésnek (substitutio fideicommissaria) ugyan kifejezetten sehol sem neveztetett, s melybe a fennebb emiitett jobbágyi örökös-helyettesités önként beolvadt, — a szokás annyira kitágította, hogy az az 1852. novemher 29 én kelt ősiségi nyiltparancs 6 §-ának megszoritó módosítása előtt, illetőleg a törvényes osztályrész intézményének megalkotása előtt, sem bizonyos izekre korlátozva nem volt, sem a leszármazó törvényes örökös által kitagadás miatt érvényesen meg nem támadtathatott; tekintve ellenben, hogy a szabad végintézkedés ily mérvű kiterjedését az ideigl. törvk. szabályok (országbirói értekezlet) a leszármazó törvényes örökösök, illetőleg az életben levő szülők javára megállapított törvényes osztályrész (köteles rész) erejéig végkép megszüntették, a mennyibe.i az emiitett szabályok 7. §-ának világos szavai szerint az örökhagyó a törvényes osztályrészt, tekintet nélkül a hagyatéki vagyon öröklött vagy szerzeményi természetére, semmiféle megszorításhoz nem kötheti, következőleg azt esetleges helyettesítés által sem érintheti : mindezeknél fogva kimondja a kir. Curia polgári szakosztályainak teljes ülése, vonatkozólag a bevezetésben emiitett elvi kérdésre a fennebbi határozatnak kimondását indokoltnak találta. Magától értetik, hogy ezen határozat érvénye az ország azon részeire, melyekben az osztr. polg. törvénykönyv hatályban áll, ki nem terjed. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1890 évi január hó 4-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi április hó 18-án tartott teljes ülésben. 385. 48. számú döntvény Közös tulajdont képező telekkönyvi jószágtestnek egyik tulajdonostársat illető hányadára szerzett zálogjog kiterjed-e a másik tulajdonostárs jutalékára is, ha eme jutalékot a zálogjoggal terhelt birtok tulajdonosa a zálogjog bejegyzése után tulajdonul megszerezte és emez utóbb szerzett jutalék még zálogjoggal terhelve nem volt? (5465/1889. P. számhoz.)