Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

64 az egyezségbe törvénybe ütköző rendelkezések vétettek fel. Már pedig határozottan a 199. §. intézkedésébe ütközik az az egyezségi pont, mely szerint az összes hitelezők — a kényszeregyezséget ellenzők is — valamint azok is, kik a csődben nem is jelentkezhettek, arra lennének kényszerítve, hogy a törvény által részükre a 229. §. intézkedései által feltétlenül biztositott fontos jogokról lemondjanak, még pedig nemcsak a közadós társaság javára, de oly harmadik csődön kivül álló személyek javára is, a kik a közadós nevében véghezvitt cselekményeikért önszemélyükben törvénynél fogva felelések lévén, eme felelősség alól harmadik személyekkel szemben a kényszeregyezségi eljárás keretében, ennek szabályai megtartásával, melyek csak a közadós, de nem más, a csődön kivül álló harmadik személyek kötelezettségeinek egyezség utján való szabályozását czélozzák. egyáltalán fel nem menthetők. A kir. Curia a következő végzést hozta : A másodbiróság végzése helybenhagyatik. Indokok. A közadós szegedi általános takarékpénztár részvényeseinek közgyűlése az egyezségi ajánlatot aláirt igazgatósági és felügyélőbizottsági tagjainak e részbeni eljárását a bemutatott közgyűlési határozat szerint nemcsak jóváhagyván, hanem őket ezen egyezségnek foganatosítására és végrehajtására fel is hatalmazván : emez egyezségtől a bírói jóváhagyás nem tagadtathatott volna meg az indokból, hogy annak benyújtása nem a közadós részvénytársaság nevében és képviseletehen történt ; mert az alapszabályszerűleg megtartott közgyűlési határozat bemutatásával a csődtörvény 202. §. második bekezdése rendelerének teljesen elég tétetett. De helyesen tagadta meg a kir. tábla az egyezség jóváhagyását a csődtörvény 217. §. 1. pontja alapján azért : mert az egyezségi ajánlathoz képest a kényszeregyezségbe a törvénynyel ellenkező az a kikötés is felvétetett, mely szerint közadós összes hitelezői, tehát azok is, kik a kiegyezést el nem fogadták, oly jogokról is tartoznának lemondani, melyek őket a csőd alá került részvénytársaság igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai ellen, az e minőségükből folyó törvényes felelősségüknél fogva esetleg megillethetik ; már pedig a kény^zeregyezség csak annyiban terjedhet ki valamennyi hitelezőre kötelezőleg, a mennyiben az a csődeljárás befejezésére, továbbá a hitelezőknek adandó kielégítés mennyiségére és ennek biztosítási módjára vonatkozik, következőleg abba, egyedül többségi megállapodásnál fogva a kisebbségben levő ellenzékes hitelezők rovására oly joglemondások s egyéb intézkedések fel nem vehetők, melyek a kényszeregyezség keretébe szorosan nem tartoznak, hanem azon felekre nézve, a kik között azok kifejezetten létrejöttek, önkéntes egyezség természetével birnak.