Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

46 A k i r. C u r i a a következő ítéletet hozta : Mindkét alsóbb fokú bíróság ítélete megváltoztatik. I. és Il.-rendű alperes irányában felperes keresetével elutasittatik, és köteleztetik IIL-rendű alperesnek 192 frt 15 kr perbeli és 97 írt 80 kr kétrendbeli felebbezési költséget megfizetni. IIL-rendű alperes ügyvédének felebbezési munkadija és költsége 52 frt 80 krban állapittatik meg saját fele irányában. Indokok. A kereset megindításának és az első tárgyalásnak idején az I.-rendű alperesi minőségben idézett K. Keresztély fiai czégű közkereseti társaságnak egyik beltagja, K. Henrik már nem élt, a czég felszámolása pedig elrendelve, a czégjegyzékbe bevezetve és kihirdetve még nem volt; ezen időben tehát, miután K. Károlynak a czégtagok akaratán alapult egyedüli képviseleti joga K. Henrik elhalálozása következtében megszűnt, a czég képviseletére az életben maradt K. Károly és az elhalt K. Henriknek egyedüli végrendeleti örököse, s a perben Ill.-rendű alperesi minőségben idézett özv. K. Henrikné együttesen voltak hivatva, miből következik, hogy az egyik czégtagnak, a perbe II. r. alperesi minőségben idézett K. Károlynak beismerése III. r. alperes, mint a másik czégtagnak Örököse és pertárs ellen bizonyítékot nem képez és hogy I. r. alperes czég és ebből kifolyólag III. r. alperes is a kereseti követelés megfizetésére csak akkor kötelezhető, ha III. r. alperes határozott tagadása ellenében felperes a kölcsönügylet létrejöttét bebizonyítja. Felperes bizonyítékul I. r. alperes czég könyveit, illetve az azokból készített D. és H. a. kivonatot és a prts. 235. §-a alapján felajánlott egyololdalu főesküjét hozta fel. I. r. alperes czég könyvei azonban a kölcsönadás tagadott tényére nézve bizonyítékul elfogadhatók nem voltak, mert a strazzának czimzett első feljegyzési könyv a kt. 26. §-a rendelkezése ellenére átfűzve nem lévén, hitelességei már ez okból sem bir, de mint a perben, különösen a szakérők véleménye és az észrevételezési tárgyaláshoz 2. és 3. NB. a. csatolt kivonatok alapján kiderittetett, abban szabálytalanságok fordulnak elő, egyes tételek a lapok alján, a vonal alatt más tintával találtatnak bejegyezve és különösen az a két tétel is, mely az állított kölcsönnek alkatrészét képezi, a vonatkozó lapoknak legvégén, utolsó tétel gyanánt a vonal alatt más tintával van beirva ; mert másrészről a főkönyv a segédkönyv alapján készülvén, ha a segédkönyv aggályos, maga a főkönyv is hitelességében szenved, de jelen esetben az észrevételezési tárgyaláskor 4. N. B. a. bemutatott kivonat alapján megállapítható az is, hogy felperesnek a kereseti kölcsönre vonatkozó számlája két idegen számla közé, melyek mindegyike még 1882. évi július hóban kezdődik, van ékelve és mert végre ezen körülmények között annak lehetősége sincs kizárva, hogy az állított kölcsön alkatrészét képező tételek, ugy az első feljegyzési, valamint a főkönyvbe utólagosan