Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

33 374. Vl.polg. tanács. Telekkönyv kügazitása iránt folyamatba tett perben hitbizomány fennállását vitató felperesek azt, hogy a hitbizomány már a telekkönyvi helyszíneléskor jogszerűen fennállott, tehát hogy az első szerző hitbizományt alkotott, hogy az az illető megyében kihirdettetett és királyi jóváhagyással megerősíttetett, — kétsegbevonhatlan okirattal tartoznak kimutatni. 1889. deczember 12. 6513. p. sz. Gróf F. Andorné sz. P. Karolina grófnő, továbbá P. Katalin és Jolánra grófnő felpereseknek, — gróf P. László, gróf P. Miklós és gróf E. Károlyné szül. P. Ludovika grófnő alperesek ellen ingatlanok hitbizományi minőségének kitüntetése, illetőleg telekkönyv kiigazítása iránti perében — anagybecskereki kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság a következő Ítéletet hozta : A birói illetékesség megállapítása mellett felperesnők kiigazítási keresetükkel elutasittatnak. Indokok. A birói illetékességet megállapítani kellett; mert a felperesnők által érvényesített várományosi jog és ezzel kapcsolatosan az alperesek birtokában levő uradalmak családi hitbizományi minőségének a tordai 1. sz. tjkvbe való bejegyzése a tkvi hatóság illetőségéhez tartozik és a tkvi rend. I. r. 3. §-a nem zárja ki az ily bejegyzéseknek érvényesítését tkvi kiigazítási kereset utján. Ellenben felperesnők a per érdemében keresetükkel elutasitandók voltak, mert állítván, hogy a tordai uradalom bir családi hitbizományi minőséggel, és pedig már azóta, hogy a gróf P. család birtokába került; -az ősiségi pátens 13. §-ában pedig csak azon családi hitbizományok tartatván fenn, melyek az osztrák általános polgári törvénykönyv hatálybalépte előtti, tehát a régibb magyar törvényeknek felelnek meg : felperesnők kötelesek voltak, alperesek tagadása ellen, beigazolni, miszerint a tordai uradalomból a régibb magyar törvényeknek megfelelően törvényesen és érvényesen alkottatott családi hitbizomány a grófi P. család azon ága javára, melynek ivadékai felperesnők. Az osztrák általános polgári törvénykönyv hatályba lépte előtti magyar törvények szerint családi hitbizomány (majorátus solennis) törvényesen és érvényesen alkotottnak csak akkor tekinthető, ha alkotása szorosan megfelel az 1687: IX. t.-cz- és az 1723: L. t.-cz. abbeli kívánalmainak. Az idézett törvények szerint családi hitbizomány érvényesen alkotható : a) a családi hitbizományt alkotni szándékozó saját szerzeményi vagyonából (de bonis suis aquisitis); <]uriai döntv polg. ügyekben. 3