Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

34 b) a cíaládi hitbizományt alkotni szándékozó érvényes végrendelete által (testamentaria dispositione); c) ha ezen végrendelet megelőzőleg a király által jóváhagyatott (praecedente semper confirmatione regia); d) ha mindkettő, t. i. a végrendelet és a királyi jóváhagyás kihirdettetett és bejegyeztetett azon megyék közgyűlésén, melyekben a családi hitbizományt alkotó uradalmak feküdtek (in generalibus comitatuum congregationibus, ubi bona majorátus adjacebunt, publicari et inprotocollari debebunt). Eltekintve attól, hogy a felperesnők által keresetükhöz A. B. C. D. és E. a másolatban csatolt végrendeletek tartalma az 1868: LIV. t.-cz. 184. §-a szerint jelen perbeni Ítélet hozatalánál birói figyelembe nem jöhetnek, mert felperesnők az 1888. évi ápril hó 19-én felvett jegyzőkönyvben alperesek kívánságára magukat kötelezvén ezen végrendeleti másolatok eredetijeit az 1888. évi június 18-ára kitűzött tárgyalásnál előmutatni, —• elmulasztották az eredetiek előmutatasát, —• és eltekintve attól, hogy az A. és B. a végrendeletek, de nevezetesen a ./• a. hiteles másolatban csatolt királyi adománylevél tartalma szerint, a jelenleg alperesek birtokában levő uradalmak nem adományoztattak egyedül az A. a. végrendeletet alkotott báró P. M. S.-nak, hanem testvérének báró P. J.-nek és unokatestvéreinek báró ifj. P. J.-nek és báró P. L.-nak is, — és hogy e szerint nem képezvén báró P. M. S.-nak kizárólagos szerzeményét, most nevezettnek nem állt jogában az egyoldalulag az A. a. végrendelettel a nem csupán neki adományozott ezen uradalomból családi hitbizományt alkotni, — az alperesek birtokában levő uradalmak, tehát a tordai uradalom is, már azért sem tekinthetők családi hitbizománynak, mert sem P. M. S.-nak A. a. végrendelete, sem jogutódainak B. C. D. és E. a. végrendeletei sem királyi jóváhagyásban nem részesültek, sem pedig kihirdetve és bejegyezve nem lettek azon megyék közgyűlésén s illetve azok közgyűlési jegyzőkönyvébe, mely megyék területén az alperesek birtokában levő uradalmak feküsznek. Mert eltekintve a királyi jóváhagyás, a kihirdetés és a közgyűlési jegyzőkönyvbe-iktatás hiányától, felperesnők keresetükkel elutasitandók voltak rnég azért is, mivel a •/. a. királyi adománylevél szerint alperesek ; birtokában levő uradalmak csupán a hágnak adományoztattak és a kir. : adománylevélben foglalt ezen megszoritással szemben érvénytelennek tekintendő az A. B. C. D. és E. a. végrendeleteknek azon intézkedése, melylyel ezen uradalmakra vonatkozólag az öröklési jog a leányágra is kiterjesztetett, mert az A. B. C. D. és E. a végrendeletek oly végrendelkezőktől eredvén, kik az osztrák polg. törvénykönyv hatályba lépte előtt elhaláloztak, az ősiségi pátens 6. §-a szerint ezen végrendeletek érvényessége ugy a .nevezettek örökösödési képességére, mint a végrendelkező rendelkezési