Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

27 költségekben kívánja alperest elmarasztaltatni, melyek alperes tagsági jogai elvesztése utáni időben keletkeztek, hanem oly költségekben részesülés miatt, melyek alperesnek tagsági idejéből származnak, melyek tehát ellenében az alapszabály 33. §-a h) pontjánál fogva érvényesíthetők ; és miután alperes ellen a D) a közgyűlési határozattal a költségekbeni részesülés számszerűleg meg lett állapítva, s miután alperes azt, hogy ezen közgyűlési határozat jogerős nem lenne, nem is állította, kétségtelen, hogy alperes az A) illetve z'f. a. számlában foglalt költségekbeni részesülés czimén terhére rótt 2iofrtot megfizetni köteles; mert alperes a A), illetve a 2-/- a. számlában az üzletveszteség czimén kivetett 239 írt 26 krnak terhére rovásába belenyugodván, ugy azt, hogy a neki szállított egy plomb-fogóért kitett 8 frt 97 krral tartozik,, viszonválaszában beismervén: kétség nem forog fenn arra nézve, hogy ezen tételekkel alperes helyesen terheltetett meg ; mert alperes azon kereseti követelés ellen, hogy a megítélendő tőke késedelmi kamata 1886. évi szeptember hó 16. napjától ítéltessék meg, kifejezetten kifogást nem emelt ; ezeknek alapján alperest 208 frt 23 kr tőkének, ugy ennek késedelmi kamatja s mint nagy részben pervesztest a pts. 251. §-a alapján a perköltség megfizetésére kötelezni kellett. Ellenben felperes a A), illetve a 2 7. a. számlában kamat czimén követelésbe vett 3 frt 50 krra vonatkozó keresetével elutasítandó volt ; mert alperes tagadásával szemben azt, hogy a pótbefizetések nem teljesítése idejétől a tényleges befizetés idejéig akár alapszabályilag, akár közgyűlési határozattal fel lenne jogosítva a nem fizetőt késedelmi kamattal megterhelni, nem mutatta ki. A budapesti kir. Ítélőtábla a következőleg itélt: A kir. itélő tábla az elsőbiróság Ítéletének azt a részét, melylyel alperes 208 frt 23 kr tőke, ennek kamata és 35 frt 50 kr perköltség megfizetésére köteleztetett, helybenhagyja, sat. Indokok. Alperesnek a kereset elévülésére alapított kifogását az elsőbiróság helyesen vetette el, mert a kereskedelmi törvénynek alperes által hivatkozott 254. §-a szerint csak a szövetkezet hitelezőinek a szövetkezetet terhelő igények alapján a szövetkezet tagjai ellen indítható keresetek évülnek el egy év alatt, a társaság feloszlásától, vagy a tag kilépésétől, illetve kizárásától kezdve, de nem a szövetkezet által a tagok ellen támasztható keresetek is, milyen a fenforgó kereset is, melyekre nézve a kt. eltérő rendelkezést nem tartalmazván, azokra a kereskedelmi törvény 1. §. értelmében az általános magánjog szabályai irányadók. Az elsőbiróságnak ítéletét alperest 208 frt 25 kr tőke és kamata megfizetésére kötelező részében azért kellett helybenhagyni, mert a D) alatt becsatolt közgyűlési jegyzőkönyv által igazolva van, hogy a közgyü lés-