Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

28 alperesnek is, mint szövetkezeti tagnak költségrészeltetés czimén havi 10 forinttal való megterheltetését elhatározta, mely határozat alperes által, a kereskedelmi törvénynek a szövetkezeteknél és részvénytársaságoknál e részben fenforgó viszonyok azonosságánál fogva szövetkezetekre is érvényes 174. §. alapján keresettel meg nem támadhatván, az irányában jogerőre emelkedett és általa a jelen p:rben kifogás által többé sikeresen meg nem támadható, ennek folytán alperesnek a kt. 231. §-ára és az alapszabályok 9. §-a 5. pontjára alapított kifogása sem vehető figyelembe és minthogy alperes nem vonta kétségbe, hogy a kérdésben álló költség a közgyűlési határozatnak megfelelően mennyiségileg helyesen iett terhére irva, ennélfogva annak és külön kifogással meg nem támadott kamatának megfizetésére helyesen lett kötelezve, sat. A kir. Curia a következő Ítéletet hozta : Mindkét alsóbb bírósági ítélet a 208 frt 23 kr tőkére, ennek kamatára és perköltségre vonatkozó fellebezett részében megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik és köteleztetik alperesnek per- és felebbezési költségek fejében 74 frt 80 krt megfizetni. Alperesi ügyvéd költsége és munkadija jelen felebbezésért 22 frtban állapittatik meg saját fele irányában. Indokok. Az alsóbb bíróságok helyesen vetették el alperesnek a kereset elévülésére alapított kifogását. A kir. ítélőtáblának azt a nézetét, hogy a kir. törv. 174. §-a szövetkezetekre is alkalmazandó, hasonlóképen helyesli a kir. Curia, mely elvet maga is már korábban kimondta (1879. október 29 én 572. sz. a. hozott Ítélet). De nem járulhat a kir. Curia sem a kir. ítélőtáblának a fenti elvből levont következtetéséhez, sem az első bíróság által felhozott indokokhoz, melyekre alperes marasztalása alapítva van. A ker. törv. 174. §-a a részvényes (illetve szövetkezeti tag) kereseti jogát a közgyűlésnek sérelmes határozata ellenében kifejezetten csak akkor köti az ott megállapított határidőhöz, ha ezen határozatot a törvény vagy az alapszabályok által előszabott alakszerűségek mellőzése miatt akarja megtámadni ; e korlátozás azonban elesik akkor, midőn a határozat azért támadtatik meg, mivel az a törvénynyel vagy alapszabályokkal ellenkezik. Ennélfogva és minthogy a jelen esetben alperes a közgyűlési határozatot, mely a kérdésben forgó 210 frt követelés alapjául szolgál, nem alaki okok, hanem alapszabályellensége miatt támadta meg kifogás utján, ezen kifogás érdemileg el volt bírálandó. Tekintve pedig, hogy a közgyűlési határozat szerint 210 frt mintegy birságképen rovatott alperesre azért, mert tejet nem szállított; tekintve, hogy az alapszabályok 33. §. h) pontja a közgyűlést erre fel nem jogosította, miután az csak a tagok részesülési arányának és az üzletrészek utáni befizetési összegnek felemeléséről vagy lejebb szállitásáról szól, mely intézkedés az alapszabályok 5. §-a szerint a tagok összegére kiterjed ; és