Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)
121 Indokok : Panaszos a végtárgyalás során beismerte azt, miként ugy ő, mifTt jogelődje megengedték I. r. vádlottnak, hogy egy nagy keriilő-ut megkímélése miatt kertjén és udvarán keresztül járjanak ; ezzel valónak tekintendő vádlottnak amaz előadása, hogy a panasz tárgyát képező átjárást ö atyjával már 17 év óta, de jogelődjük is folytonosan használták, s igy I. r. vádlott szerzett szolgalmi jogot vélt gyakorolni. Ily körülmények között az illetékes polgári bíróságnak a szolgalmi kérdés jogérvényes eldöntéséig a korábbi gyakorlatnak folytatása, a magánlak megsértésének vétségét még akkor sem állápithatná meg, ha panaszos igazolta volna, hogy Vádlottnak a keresztül járást megtiltotta, mert vádlott vélt szolgaim, joga érzetében ilyes tilalmat csak az illetékes bíróság van hivatva joghatálylyal kibocsátani, ehez képest vádlottat ezen vád terhe alól is fel kellett menteni. A k i r. C u r i a a következő ítéletet hozta : Tekintve, hogyha sértett fél R. Nóvák vádlottnak és házbelijeinek csak szívességből engedte meg, hogy egy nagy kerülő ut megkímélése miatt kertjén és udvarán keresztül járjanak,; tekintve, hogy e szerint R. Nóvák vádlott és házbelijei erre az átjárásra csak bizonytalan ideig szereztek oly birtokjogot (prekariumot), mely azzonal megszűnik, mihelyt az ellenfél, a tulajdonos kinyilatkoztatja, hogy ezen jog gyakorlását többé nem tűri; tekintve, hogy é2zel szemben be van bizonyítva, hogy a sértett fél R. Novak vádlottnak megtiltotta a további átjárást; -tekintve ennélfogva, hogy R. Nóvák vádlottnak nem volt joga, hogy a sértett udvarán ezután is keresztül járjon : a*kir. tábla Ítéletének azon része, mely szerint R. Nóvák vádlott a B. T. K 332. §-ába ütköző magánlak megsértésének vádja alól felmentetett, megváltoztatik, s e tekintetben a kir. törvényszék-ítélete hagyatik indokainal fogva helyben. Ugyancsak a kir. ítélőtábla Ítéletének többi része pedig a kir. törvényszék ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. 300. II. bünt. tanács. Az esetben, ha bűntett és kihágás concurrentiája miatt' elrendelt végtárgyaláson akár a vádló részéről elejtetik a bűntett miatti vád, vagy pedig ha a törvényszék nem látja a büntettet fennforogni : nincs semmi ok arra, hogy az ennek elejtése, illetőleg elesése után fennmaradó, egyébként közigazgatási közegek elé tartozó kihágás fölött a törvényszék ne hozzon ítéletet. * 1890. június 11. 1768. B. sz. Lopás bűntettével vádolt S. György és L. András elleni bűnvádi ügyben — az eperjesi kir. törvényszék a következő ítéletet hozta :
