Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

kiadótulajdonos korábban szerzett jogaiban a kérdésben forgó zeneműdarabnak korlátoltabb körben való közzététele által is sérelmet és ebből kifolyólag kárt szenvedhetett; ekként az elsőbiróság Ítéletét a kártérítés kérdésére nézve megváltoztatni s alperes czég kártérítési kötelezettségét megállapítani annyival inkább kellett, mert alperes czég beismerte azt is, hogy a «Figaro» kiadmányának utánnyomására egyedül ama körülményből tartotta magát jogosultnak, mivel a «Figaróban» az utánnyomás tilalma kitüntetve nem volt, eme körülmény pedig esetleg szolgálhat védőül a ^Figaro^ párisi lap irányában, de nem egyúttal, felperes irányában is, ki a B) a. szerződés alapján, Magyarországban hasonló körülmények közt szerzett kiadói jogát a «Figaro» ellenében épugy volna jogosítva érvényesíteni, a mint e jogát alperes czéggel szemben a kir. it. tábla ezúttal elismerj. —• Az alperes czégnél esetleg készletben levő példányok elkobzása az 18S4; XVI. t-cz. 11. §-a alapján rendeltetett el. —- Az 1000 frtig terjedhető pénz-, esetleg fogházbüntetés iránti első birói intézkedés azért hagyatott helyben, mivel ama körülmény, hogy alperes czég a B) alatti szerződés létezéséről tudomással bírt volna, ennek tagadása ellenében, a perbeli adatok alapján megállapítható nem volt, s így alperes czég ellenében szándékosság nem volt kimondható. A perköltségek iránti intézkedést a főügy végleges eldöntése alkalmára kellett fennhagyni. A budapesti kir. törvényszék a kir. ítélő tábla által elrendelt folytatólagos eljárásnak befejezése után a következő ujabb ítéletet hozta : Alperes köteles 30 frt tőkét, ennek 1886. június 29-től járó 6°/0 kamatait és 135 frt perköltséget felperesnek megfizetni. Indokok. A jelen pernek az 1887. évi 37628. sz. első és 1888. évi 9049. másodbirósági ítélettel már elintézett részei az időszerint épségben fennállván, jelen ítélet tárgyát csupán alperesnek a kir. itélő tábla ítéletével megállapított kártérítési kötelezettségének mennyisége és a per költségeinek viselése képezi. A kártérítés mennyiségére nézve az 1884. XVI. t.-cz. 19. §-ának végbekezdése értelmében csupán alperesnek kérdéses rcmáncz jogosulatlan többszörözése és szétküldése által beállott gazdagodása lévén irányadó, e részben a felek által közös megállapodással (pts. 212. §.) bejelentett dr. Gerő Lajos szakértő kifogás alá nem eső véleménye szolgál alapul; —. miután pedig a szakértő határozottan kijelenti, hogy alperesnek a jogosulatlan kiadás által semmi haszna sem volt, alperes gazdagodásának csakis azon összeg tekinthető, melyet alperesnek hason értékű műnek zenemellékletként való szétküldhetési jogának megszerzéseért fizetni kellett volna ; minthogy pedig a szakértő véleménye szerint ezen összeg legfeljebb 25—30 frtot képez, és alperes ily mérvű gazdagodása erejéig felperesnek felelős lévén, őt ezen összeg és annak a jelen per meginditá1*