Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

104 műves bank» részvény kiadására, esetleg ezek névértékének megfizetésére kötelezni kellett; mert a kereskedelmi törvény 161, §-ának rendelkezése értelmében a részvénytársaságnak saját részvényeit — a tőkeleszállítás esetét kivéve — megszerezni vagy zálogba venni nem lévén szabad, alperes azon ténye, hogy M. Bélától váltóadósság biztositékául 20 db. saját részvényt zálogba vett, nyilván jogszerűtlen. Jogszerűtlen birtok pedig megtartási jogot nem eredményezhet. Azon 10 db. részvényre nézve ellenben, melyeket M. Béla igazgatósági tagbeli minőségében meghatározott rendelkezés nélkül alapszabályszerüleg tett le alperes pénzintézetnél, ennek megtartási joga a váltótörvény 108. §-a értelmében elismerendő volt. A budapesti kir. ítélő tábla a következőleg itélt: A kir. tábla a kir. törvényszék Ítéletének azon részét, mely szerint alperest a M. Béla közadós tulajonát képező 20 db. szegedi kézműves bank-részvénynek felperes részére természetben való kiadására, ezeknek birtokában nem léte esetén pedig azok 1,000 frt névértékének megfizetésére kötelezte, az abban foglalt s az alábbi indokok alapján helybenhagyja, az Ítélet azon részét azonban, mely szerint felperes tiz darab részvény kiadása iránti keresetével elutasittatott, a törvk. rendtartás 108. §-a alapján feloldja s a kir. törvényszéket oda utasítja, hogy felperes által felhívott B. Imre tanút a B. alatti kérdő pontokra hallgassa ki és annak szabályszerű foganatosítása után ez irányban hozzon ujabb ítéletet. Indokok. Helybenhagyandó volt az elsőbiróság ítélete a 20 db. részvény kiadása, illetve névértékének kifizetése iránt rendelkező része, az abban foglalt indokok alapján és még azért is, mert a kt. 161. §-a határozott tilalmat foglalván magában arra nézve, hogy a részvény társaságoknak saját részvényeiket sem megszerezni, sem zálogba venni nem szabad, a törvény ezen határozott tilalma nem enged oly magyarázatot, mely mellett ily részvények megszerzése vagy zálogba vétele esetén csak az igazgatóság tagjai ellen a kártérítés, esetleg azok megbüntetése lenne eszközölhető, maga a részvények megszerzése vagy zálogba vétele pedig megállhatna, hanem a kt. 161. §. 2-ik és 218. §. 5. pontjában foglalt, az igazgatóság tagjaira vonatkozó intézkedés egy külön intézkedésnek tekintendő arra nézve, hogy a törvényben kimondott tilalom meg is tartassák és esetleg ha az igazgatóság ezen tilalom megsértése által kárt okozna, ily kárért felelősségre vonathassák; alperes azon ténye tehát, mely szerint a 20 darab saját részvényét zálogba vette, törvényszerűden lévén, azokra megtartási jogot nem gyakorolhat. Feloldandó volt azonban az ítéletnek a 10 db. részvényre vonatkozólag intézkedő része azért, mert alperes azon előterjesztése ellen, hogy ezen részvények nála nem zálogképen, de alapszabályszerüleg a közadós mint igazgatósági, illetve felügyelő-bizottsági tag által óvadékképen lettek letéve, felperes nemcsak tagadással élt, de sőt annak bizonyításául, hogy ezen részvények alperes