Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

7(5 ben a kisebbség különvéleménye különben sem bir döntő befolyással és a szemle újbóli foganatosítása más eltérő eredményre még teljes fogana­tositha'tása esetében is alig vezetne; egyébként pedig az előleges bírói szemléhez szükséges alakszerűségek megtartattak. Az áru kifogásolása és rendelkezésre bocsájtása a kt. 346—-349. §§-ai értelmében kellő időben megtörténtnek volt tekintendő, mert felperesnek joga volt á rendelkezésre bocsátást a szakértői szemle eredményének bevárásáig is elhalasztani, kifogásait pedig kellő időben közölte alperessel. Ehhez képest a kereset alapját képező ügylet megszüntetendő és alperes feltétlenül kötelezendő volt az 1885. november i-jén lejárt váltóra fizetett 225 frt és kamatainak visszafizetésére, továbbá ezen kifizetett váltó visszaadására, vagy meg­semmisítési költségeinek viselésére, továbbá a be nem váltott váltók visszaadására, vagy azok nem kifogásolt értékének megfizetésére és mint pervesztes az okozott perköltségeknek megtérítésére. Az ügylet megszün­tetése körüli levelezés, sürgönyváltás, küldönezdijak, fuvar, szemleköltség és uj gép keresés körüli költség valódisága, alperesnek az ügylet meg­szüntetése ellenében kifejtett vonakodása által kétségtelenné válván, ezek mennyiségére nézve a pts. 237. §-a értelmében felperes részére a becslő esküt megítélni és a per kimenetelét e részben annak le vagy le nem tételétől függővé tenni kellett. Keresete többi részével felperes elutasítandó volt, mert nem igazolta, hogy kára volt, a kárkövetelés valódiságának igazolása nélkül pedig becslő eskü nem Ítélhető. Viszonkeresetével alperes elutasítandó volt, mert felperes keresetének érdemében alperest pervesz­tesnek kellett kimondani. A perköltség iránti rendelkezés a pts. 251. §-án alapul. A budapesti k i r. ítélő tábla a következőleg itélt: A kir. itélő tábla az elsőbiróság Ítéletét, felperest keresetének 272 frt 50 kros részével elutasító intézkedésében érintetlenül, alperesnek viszon­keresetét a felperes által megvett s alperesnél beraktározott tisztító cséplő­gép átvételére irányult részével elutasító intézkedésében halybenhag*yja, egyebekben megváltoztatja, felperest keresetével egészen elutasítja — ellen­ben alperes viszonkeresetének részben helyt adva, kötelezi felperest, hogy alperesnek 52 frt 93 kr. vasúti, fuvarozási és raktározási költséget, továbbá 1885. évi október ioétől a B. alatti kötlevél alapján megvett tisztító cséplőgép átvételéig minden napra 17 krral számítandó raktárdijat, végül 60 frt perbeli és 15 frt 65 kr. felebbezési költséget megfizessen. Indokok : A keresk. törvény 346. és 347. §§-ai szerint a vevő a más helyről átküldött árut, ha az ellen kifogásai vannak, nemcsak megvizs­gálni és kifogásairól az eladót értesíteni, hanem különösen, ha a szerző­déstől elállani s kártérítést követelni óhajt, az árut az eladó rendelkezé­sére is bocsátani tartozik. Felperes alperes tagadásával szemben nemcsak nem igazolta, hogy az előadása szerint 1885. évi augusztus 13-án meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom