Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)
4;» 174. 40. számú döntvény. Tartozik-e az állam kártalanítani az oly révvámjognak tulajdonosat, mely értéktelenné vált az által, hogy az állam e folyó vizén a rév közeieben, közérdekből, állandó hidat építtetett, és a hidon át mindenki számara, habár ingyen, gyalog- és kocsiközlekedést nyitott • ( 1752. számhoz. \ 188S. P. / Határozat. Az állam kártalanítással tartozik akkor, midőn egy törvényszerűen fennálló rév közelében, nevezetesen egy mérföldön belül, állandó hidat építtet és ez által a révvámjog értéktelenné válik. Tartozik ezzel a kártalanítással akkor is, ha a szabad közlekedést az épített hidon ingyen engedi meg. Indokok. Az államnak azt a jogát, hogy közérdekből magánvagyont és magánvagyoni jogokat is elfoglalhasson illetőleg megszüntethessen, kétségbe vonni nem lehet. Megilleti ez őt mint jus eminens, a mely saját létjogából és czéljából folyik. De a közjó fentartásához és előmozdításához minden egyes állampolgár csak aránylag tartozik hozzájárulni. Egyeseknek a vagyonát nem követelheti dz állam áldozatul, ingyen, a többiek javára. Tartozik ehhez képest mindenki a maga vagyonát, ha ezt a közérdek kívánja, átengedni az államnak, de ugy, hogy ez által vagyoni hátrányt ne szenvedjen. Ez pedig csak kártalanítás mellett eszközölhető. A kártalanítás elve benfoglaltatik hazai jogunkban, a melyen mindenütt végig vonul, a legrégibb kortól a legújabb időig, a magánvagyoni jogok tisztelete. A királyi adomány levél is a privilégium joghatályát a szokásos záradékban: «salvo jure alieno> — attól feltételezte, hogy az mások jogát ne sértse. Az 1836: XXV. és XXVI. t.-cz. 3. s illetve 6. §-ai, valamint az 1840: X. t.-cz. 9. §-a is, a közérdekből igénybe vett magánvagyonért birói uton megállapítandó teljes és tökéletes kártalanítást rendeltek, a hétszemélyes tábláig használható jogorvoslat megengedése mellett; hasonlóan az 1848. évi törvényhozás, a IX. t.-cz. r. §-ában, a magán-földesurak kármentesítését biztosította a megszüntetett urbériségekért. Az ujabb törvények közül pedig az 1868: LV. t.-cz. V. Curiai döntv. polgári ügyekben. 4:
