Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

50 fejezete, az 1881 : XLT. t.-cz. II. fejezete, az 1884: XVII. t.-cz. 36. § a és az 1885 : XXIII. t.-cz. 170. és 171. §-ai határozottan intézkednek a kártalanítás iránt. A mi már most a révvámjogot különösen illeti, ez mint kir. privilégiumon alapuló, adásvételnek, haszonbérletnek és öröklésnek is tárgyául szolgáló javadalom, szintén a szerzett vagyoni jogok oltalma alatt áll. Erejét és terjedelmét meghatározta a H. K. II. r. 10 czime akként, hogy egy mérföldnyi távolságra kizárólagos jogot képez és egy mérföldön belül hasonló révvámjog másnak csak akkor adományozható, ha ez a korábbi javadalomnak nevezetes ártalmára nem lesz. Az 1723 : XV. t.-cz. (de siccis et non necessariis etiam fiuvialibus teloniis tollendis) csak a száraz és ez okból nem szükséges vámok megszüntetése iránt intézkedik, a midőn oltalmába veszi az adóköteleseket azok ellen, kik vámot szedtek oly helyeken is, hol az elemek szükségtelenné tették a hidat, töltést vagy révet, s a hol a vámjog tulajdonosát fentartási költségek többé már nem terhelték. Oly ténykedésre azonban, a mely által a révjog értéktelenné válik és igy a tulajdonos a maga javadalmát elveszti, az idézett törvényczikk senkit, még az államot sem jogositotta fel ugy, hogy a magánvagyont kártalanítás nélkül megsemmisíthesse ; mert az állam ezen ténye jogtalanságot s következve kártérítési kötelezettséget foglalna magában. Es áll hazai jogunk szerint az is, hogy az örökös és feltétlen kir. privilégiumok visszavonhatok nem voltak ; törvény pedig a révvámjogokat nem szüntette meg. Sőt ujabb kisajátítási törvényünk, az 1881 : XLI. t.-cz. is, 14. § ában a révvámjogot kifejezetten ugy sorolja elő, mint a kisajátítás tárgyát. A kártalanítás összegének meghatározására pedig az idézett törvény 23. és 25. §-ai szolgálnak irányadóul. Ezek szerint az állam egy törvényesen fennálló rév közelében, nevezetesen egy mérföldön belül, csak a révtulajdonos kártalanítása mellett építtethet hidat, és ha e hidon at ingyen enged is mindenkinek szabad közlekedést: ez nem szünteti meg kártalanítási kötelezettségét. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1888. évi május hó 4-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1888. évi május hó 18-án tartott teljes ülésben. 175. A kereskedelmi törvény nem teszi ugyan kötelességévé a megbízónak, hogy eladási bizomány esetében a bizományos számláját azonnal jogvesztés terhe mellett kifogásolja; tekintve mindazáltal, hogy a rendes kereskedelmi forgalom átalában magával hozza azt,