Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

11 ágától származik, tekintve, hogy a felperesileg e részben becsatolt B), C) D) és E) alatti okmányok közül a B) alattival ugyan igazoltatott, hogy örökhagyóra szülei után 500 forint (váltó) jutott osztályrészül, de hogy ezen összeget örökhagyó tényleg megkapta volna, beigazolva nem lett; alperesnek e részbeni tagadásával szemben a felperesileg egyoldalulag fel-, ajánlott főeskü, miután felperesek maguk se állítják, hogy alperes ezen bizonyítandó körülményről közvetlen tudomással nem birna, mint perrendellenesen alkalmazott, de tekintettel arra, hogy felperesek arra nézve, hogy a kérdéses 500 váltóforint örökhagyónak megnősülése alkalmával meglett volna, egyáltalán nem igazolták, mint czélra nem vezető mellőzendő volt; tekintve továbbá, hogy a D) alatti ugyan igazolja, hogy örökhagyó néhai Teréz testvérének végrendeleti örököse volt, de arra nézve, hogy azon vagyon, melyről a végrendelet intézkedik, örökhagyó szülőitől származott volna, miután csak ez esetben volna az ági vagyonnak tekinthető, és hogy Örökhagyónak mint végrendeleti örökösnek öröksége menynyit tett ki, mi bizonyítékot sem képezvén, ez utóbbi körülmény az E) alatt becsatolt okmány által, mely egyszerű feljegyzés lévén 100 frt tartozásnak kifizetéséről, sem igazoltatik ; ezek alapján, felperesek örökösödési igényének mellőzésével, a hilestársi örökösödés volt megállapítandó. A perköltségek, a per körülményeinél fogva, kölcsönösen megszüntetendők voltak. A budapesti kir. itélő tábla a következőleg itélt : A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét azon részében, mely szerint a perújításnak hely adatott, és a néhai F. János által 1882. évi szeptember hó 28-án alkotott végrendeletet érvénytelennek mondotta ki, mint nem felebbezettet, azon kiegészítéssel mindazonáltal, hogy ezen rendelkezés csak a perben álló felek jogviszonyaira bir befolyással, érintetlenül hagyja. Ellenben az öröklés szabályozása tekintetében megváltoztatja részben és akkép, hogy a hagyatéki vagyonból kiadandó 210 forintra nézve felperesek öröklési jogát törvényes oldalági örökösödés, ellenben az összes leltározott ingó és ingatlan vagyonokra, a fenti 210 frttal terhelten és az e perben egyébként nem érvényesített özvegyi jog kérdésének érintetlenül hagyása mellett, alperes öröklési jogát hitvestársi öröklés czimén megállapítja. Indokok : Annak előrebocsátása mellett, hogy az 1876. évi XVI. t.-cz. 9. §-ában foglalt eset fenforgása nem a végrendelet érvénytelenségét, hanem csak azt vonja maga után, hogy az idézett törvényben emiitett kedvezményezett, a neki szánt előnyben nem részesülhet, az elsőbiróság érintetlen hagyott azon rendelkezését, mely szerint örökhagyó végrendeletét érvénytelennek mondotta ki, kiegészitendőnek találta a kir. itélő tábla azon kijelentéssel, hogy ezen érvénytelenség csak a perben álló felek jogviszonyaira bir befolyással, ellenben a végrendelet egyéb intézkedései tekintetében az emiitett ítéleti rendelkezésnek hatálya nincs. Az öröklés