Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

használhatta volna jogosan — vagyis T. József védjegyének B. Ferencé által való használása csak az esetben nem lett volna jogtalan —• ha ez a használásra vonatkozólag T. által felhatalmaztatott volna. Ámde a terhelt maga sem állítja, hogy őt T. jogosította volna fel a <.Talisman» cdmü gyártmány megjelölésére rendelt védjegyeknek az ezen gyártmányt tartalmazó üvegekről való levételére és azoknak egy másik, habár ugyanazon gyárból eredő gyártmány megjelölése czéljából való használatára; e szerint 413. §. két lényeges ismérve, hogy más, vagyis nem T. és hogy jog talanul használta a < Talisman* védjegyet, a kérdéses esetben tényleg fenforog. De fenforognak az idézett szakaszban meghatározott többi ismérvek is, mert nem áll az, a miből az alsóbb fokú bíróságok végzése kiindulni látszik : hogy hamis védjegy használatának vétsége csak az esetben forogna fenn, ha a közönség valamely gyártmány < eredete* iránt vezettetik tévedésbe, vagyis, hogy e cselekmény a törvény szerint nem forogna fenn azon esetben, ha egy bizonyos gyártmány megjelölésére rendelt ugyanazon czégnek vagy gyárnak egy másik gyártmány megjelölésére a gyár tulajdonosának rendelkezésével ellenkezőleg alkalmaztatik. Hisz ezen felfogás egyenes ellentétben áll a törvény szövegével, a mely büntetendőnek nyilvánítja egyéb feltételek mellett —• a védjegy hamis használatát nemcsak azon esetben, ha az azon czélból foganatosittatik, hogy a közönség valamely gyártmány < eredetére*, hanem az esetben is, ha azon czélból foganatosittatik a hamis használat, hogy a közönség—-valamely gyártmány «természete* vagy minősége iránt ejtessék tévedésbe. Ha tehát a védjegy egy bizonyos természetű vagy egy bizonyos minőségű áruczikket jelent és ha ezen védjegy — más természetű vagy minőségű gyártmány megjelölésére használtatik ; nem lehet kétséges, hogy a közönség — a hamis megjelölés alatt áruba bocsátott czikk természete, vagy minősége iránt tévedésbe vezettetik. A törvény nem tesz különbséget a között, ha a megtévesztés ugyanazon gyár különböző gyártmányaira vagy pedig más gyárosnak gyártmányára vonatkozólag eszközöltetik. Az idézett törvény szerint ugyanis a vétség létrejötte szempontjából nincs különbség a czikk «eredetét* vagy a czikk « minőségét* hamisan jelző védjegy használata között. A törvényben megjelelt is. mérvet megállapítja ugy az egyik, valamint a másik is. Ha tehát T. József «Talisman» elnevezésű, ezen elnevezés alatt ismeretes gyártmányát jelző védjegy ugyancsak T.-nek más minőségű gyártmánya megjelölésére használtatik, ez által a vevő közönség azon véleményre hozatik, hogy azon más minőségű habár T.-féle gyártmányt képező áruczikk T.-nek «Talisman» elnevezés aiatt ismeretes gyártmányát képezi. Ezen véleménynek felkeltése és fentarlása pedig kétségtelenül a közönségnek a «Talisman» minőségére vonatkozó tévedésbe ejtése lévén, ezzel a B. T. K. 413. §-ában meghatározott ismérv ugy megvalósul, mintha a tévedésbe ejtés a gyártmány eredetére vonatkoznék. A mennyiben tehát