Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

29 zökönyv tanúsága szerint a Talisman és a Grand vin réservé», valamint a «Vin-brut» között a bor nemére nézve alig van és csak a czukortartalom mennyisége által előidézett különbség és mind a három pezsgöfajnak egy és ugyanazon ára van. Hogy tehát Cz.-t a reális kereskedő szolidsága szempontjából minden esetre kifogás alá eső cselekménynyel büntetőjogilag beszámítás alá eső dolus nem vezette, abból is kitűnik, hogy a borcsereböl meg főnökére sem, de ő reá egyáltalán haszon nem várt s igy cselekményében a panaszos által hangoztatott kárositási szándék sem állapitható meg. Mindezektől eltekintve, végre az iparvédjegy-hamisitás vétsége tényálladékának tárgyi alkatelemei sem lelhetők fel a panaszosok cselekményében, mert beigazolva lett, hogy a panaszosok állitólag hamisított védjegye ugyancsak a panaszosnak ugyanazon gyárából került, minőség és árra nézve is egynemű készítményére használtatott, a nevezett vétség tényálladékának sarkalatos alkateleme pedig épen abban rejlik, hogy más belföldi gyárosnak, iparosnak stb. védjegye használtassák fel más készítményére. A budapesti k i r. ítélő tábla a következő végzést hozta : A kir. itélő tábla a királyi törvényszék végzését indokainál fogva helybenhagyja. A kir. C ú r i a a következő ítéletet hozta : Mindkét alsóbb fokú biróság végzése megváltoztatásával, B Ferencz az iparvédjegy hamisításának a B. T. K. 113. §-a alá eső vétsége miatt vád alá helyeztetik s ellene a végtárgyalás elrendeltetik, Cz. Lajos ellenében a bűnvádi eljárás erre vonatkozólag ki nem terjesztetik. Indokok : Meg volt változtatandó mindkét alsóbb fokú biróság végzése mindenekelőtt azért, mert a B.T. K. 413. §-ának adott azon értelmezés, mely szerint nem esik ezen szakasz alá a cselekmény, ha vádlott valamely gyárnak egy bizonyos gyártmánya megjelölésére rendelt védjegyét ugyanazon gyárnak egy másik gyártmánya megjelölésére használja, illetőleg ez utóbbit egy másik gyártmány elnevezése alatt hozza forgalomba : ezen értelmezés határozott ellentétben áll ugy a törvény világos szavaival, valamint annak logikai értelmével. De ép oly határozottan téves az első fokú bíróságnak az imént kiemelt értelmezése indokául elfogadott s a másodfokú biróság által is osztott azon felfogása, hogy az iparvédjegynek az emiitett bíróságok által kiemelt, habár a gyártmány előállítójának rendelkezésével ellenkező használata által azon jog csakis ugyanazon gyár gyártmányára használtatván : a gyár tulajdonosának kár nem okoztathatik. A törvény értelmezését illetőleg ugyanis, az idézett 413. §. —• mellőzve az ide nem tartozó eseteket —> büntetést rendel az esetre, ha valaki másnak, nevezetesen gyárosnak iparvédjegyét jogtalanul azon czélból használja, hogy a közönséget valamely áruezikk eredete, természete, vagy minősége iránt tévedésbe ejtse. De minthogy B. Ferencz más személy, mint T. József, e szerint az előbbi T. József védjegyét csupán az esetben