Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

21 hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére és az el­járási s rabtartási költségeknek megfizetésére ítéltetik. Indokok : M. András kárára 1882. február hóban annak két lova nyitott házának istállójából — mely csak betéve volt — ellopatott. Pár nap múlva, a feljelentés szerint a lopás 21—22-ének éjjelén tör­ténvén, már a reá következő napon azután (J. Ljubomir figyelmeztette K. Stévó felelős őrt, hogy az ó-becsei rétben 2 lovat látott — mire K. Stevó és S. József felelős őrök az ó-becsei rétre menvén, a két lovat lenyűgözve s távolabb azoktól vádlott Sz. Stevót a lovakat őrizve találták, hol is azon kérdésükre, hogy a lovak kinek tulajdonai, azt felelte, •— fia hozta Temerinből őket a vásárból. Ezek szerint be van bizonyítva, hogy a lopott lovak vádlott birto­kában találtattak, valamint az is, hogy tudta, miszerint azok lopottak, mert azon tagadása, hogy a lovakat őrizte, továbbá, hogy nem mondotta, miként a lovakat fia Temerinből hozta, a már emiitett őröknek hittel megerősített vallomásával szemben annál kevésbbé vétethetett bírói figye­lembe ; mert azon tettével, mely szerint szándéka Földvárra menni volt, állítása szerint a nem rendes és hosszabb uton, nemcsak nem valószínű, hanem azzal, hogy visszafordult, félvén a bajtól, mint elismeri, a lovak lopott minőségének tudatát árulta el, a mennyiben, ha nem lettek volna azok birtokában és ártatlannak érzi vala magát, épen semmi oka nem leendett attól félnie, hogy bajba keveredik. Kétségtelen lévén ezek szerint, hogy a kérdéses lopott lovak vád­lott birtokában találtattak, •—• s hogy azok lopott voltát tudta, —• de nem is hozhatott fel semminemű, még csak valószínű szerzési módot sem, mért is, — minthogy a lopásbani közvetlen tettességére nézve elfogadható bizo­nyíték ellenében nem merült fel, kellett őt az orgazdaság bűntettében bűnösnek kimondani, s tekintettel, hogy kár nincs, mint enyhítő, ellen­ben, hogy rosz magaviseletű és makacs tagadásban van, súlyosító körül­ménynek véve, a reá mért büntetéssel sújtani. A budapesti kir. ítélő tábla a következőleg itélt: A kir. tábla a kir. törvényszék Ítéletét a szabadságvesztés-büntetésre nézve megváltoztatja s a vádlottra elsőbiróságilag kiszabott börtönbünte­tést egy és fél évi börtönre leszállítja, egyebekben az e. b. ítéletét hely­benhagyja. Indokok: K. Stévó és S. József felelős őrök eskü alatt azt vallot­ták, hogy ők 1882. évi febr. hó 28-án értesülvén, hogy az ó becsei réte­ken gyanús lovak legelnek, oda kimentek s a vádlottat, nem messze a lovaktól, ülve találták, ki is eme kérdésükre : «Kinek tulajdonát képezik a lovak» ? határozottan azt válaszolta ; hogy azok az ő lovai, a mennyi­ben fia a «temerini» vásárról hozta azokat; sőt, hogy a felelős őröket

Next

/
Oldalképek
Tartalom