Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

20 nem tartalmazza. Nem nyilváníttatván a rendelet megszegése kihágásnak és ennek következtében nem is állapíttatván annak megszegésére büntetés: a B. T. K. legelső és legsarkalatosabb elvének megsértése nélkül nem lehet az azon rendeletbe ütköző cselekményt vagy mulasztást kihágásnak mondani és arra büntetést szabni. Ezeknek előrebocsátásával, tekintve, hogy Cs.-né halála az'által okoztatott, mert az orvosi vélemény szerint, keresztfekvésü szülés esete állván elő, vádlottnő, kinek mint szülésznőnek, a helyzet veszélyes voltát tudnia kellett, a bábák számára kiadott miniszteri utasításban meghagyott kötelessége ellenére orvos után nemcsak nem küldött, hanem a vajúdó nőt a kiből a gyermek keze kilátszott, 36 órán át szenvedni hagyta, mig végre orvos után akkor küldött, midőn az orvosi segély későn érkezvén, az annyi ideig segély nélkül hagyott nő halála a mulasztás következtében nemsokára bekövetkezett; tekintve, hogy vádlottnő az orvos után való küldés elmulasztása által kötelességét sértette meg ; tekintve, hogy bármi lett legyen az ok, mely őt, ki a keresztfekvésü szülést látta, az orvosi segély után való azonnali küldéstől visszatartotta, maga a nem-küldés ténye —• a mennyiben ez, vádlottnő által elhárithatlan akadályra nem vezethető vissza, •—- szemben az orvos utáni küldésnek a szülésznői utasításban kimondott feltétlen kötelezettségével, —• mindenesetre «culpát >, vagyis gondatlanságot állapit meg ; tekintve, hogy Cs.-né halála ezen gondatlanságnak okozata : a gondatlanságból okozott emberölést, a B. T. K. 310. §-a alapján meg kellett állapítani. A büntetést és a mellékbüntetéseket illetőleg a B. T. K. 291. §-a levén alapul veendő — azon súlyosító körülménynél fogva hogy vádlottnő hanyagsága miatt két emberélet esett áldozatul, de fedd étlen előéletét másrészt mint enyhítő körülményt véve figyelembe — a B. T. K. 91. §-a alkalmazásával <—• azok a fent meghatározott tartamban, illetőleg összegben voltak kiszabandók. Ezen változtatással a budapesti kir. itélő táblának ítélete volt helybenhagyandó. 181. Az, a kinél az ellopott tárgy megtaláltatik, ha szerzési czimet nem képes bizonyítani, — egyéb támpont hiányában — nem orgazdaságban, hanem lopásban mondandó ki bűnösnek. 1887. deczember 20. 4639. B. sz. Orgazdaság büntette miatt vádolt Sz. Stévo elleni bűnvádi ügyben —• az újvidéki kir. törvényszék a következő Ítéletet hozta : Sz. Stevó a B. T. K. 370. §-ába ütköző s a M. András kárára elkövetett orgazdaság bűntettében bűnösnek kimondatik; azért az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított két évi és kilencz havi börtönre, öl évi