Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

19 siti s a vádlottat ebben nyilvánítja vétkesnek s e változtatással a kir. tör­vényszék Ítéletét egyebekben indokainál fogva helybenhagyja. A k i r. C u r i a a következő Ítéletet hozta : A minősítés és büntetés tekintetében mindkét alsóbbfoku bíróság ítélete megváltoztatik, P. J.-né gondatlanság által okozott emberölés vétsé­gében a B. T. K. 290. §-a alapján mondatik ki bűnösnek s e miatt a }). T. K. 291. §-a alapján 6 havi fogházra és 100 frt pénzbüntetésre, mely utóbbi behajthatlanság esetére a B. T. K. 53. §-a értelmében 10 napi fog­házra átváltó ztatik s ezenfelül vádlott a bábaság gyakorlatától, szabadság­vesztés-büntetésének befejezésétől számítva, 2 évi időtartamra felfüggeszte­tik s ezen ítélet az illető közigazgatási hatósággal közöltetni rendeltetik. Indokok : Az alsóbbfoku bírósági ítéletek, ugy a minősítés, valamint a büntetés tekintetében megváltoztatandók voltak, mert a Kbtk. 93. §-a, mely alá az elsőfokú bíróság foglalta a vádbeli cselekményt, erre azért nem alkalmazható, mert eltekintve attól, hogy ezen §. egyáltalán csak azon esetben nyerhet alkalmazást, midőn a szülésznő, illetőleg a gyógy­szerész kötelességellenes magatartásából az egészségre káros eredmény nem következett be, ettől eltekintve az idézett §. ténybeli feltétele, hogy a szülésznő sürgős esetekben a hivatásával járó s igénybeveti szolgálatot megtagadja, vagy elhalasztja, nemcsak egyáltalán nem forog fen, hanem a tényleg fenforgó büntetendő cselekményt a most idézett törvényben fel­tételezett esetnek épen ellenkezőjét képezi. De nem volt elfogadható a bpesti kir. itétő tábla által megállapított minősítés sem, mely a vádbeli cselekményt a közoktatási minisztérium által 1879. évi 12521. sz. a. kiadott rendelet 5. pontjának megsértése által elkövetett kihágásnak minősítette és az elsőfokú biróság által meghatáro­zott büntetést az ekként megváltoztatott minősítés alapján hagyta helyben. Nem volt pedig elfogadható e minősítés azért, mert habár erre vo­natkozólag is feltétlenül áll az, a mi az elsőfokú biróság minősítése ellen fennebb felhozatott, de ezenfelül a kir. táblai minősítés ellen még egyéb lényegesebb tekintetek forognak fen. A kihágásokról szóló, a budapesti kir. itélő tábla ítéletében idézett törvénykönyvnek 1. §. 2. és 4. pontja össze­függéséből ugyanis világosan kitűnik, hogy bármely miniszteri rendelet megsértése csak az esetben állapit meg kihágást, ha azon megszegett ren­deletben világosan ki van mondva, hogy megszegése kihágást képez, vagyis ha a megszegés —• egyéb feltételeken kivül — az illető miniszter által rendeletében kihágásnak nyilváníttatott. A kérdéses miniszteri rendelet, valamint az ennek helyébe lépett 1882. évi 8824. sz. a. rendelet utasítást tartalmaz ugyan a szülésznők szá­mára, de azt, hogy az utasítás bármelyik rendelkezésének megsértése ki­hágást képezne s büntetendő lenne, sem az előbbi, sem az utóbbi rendelet 2* •

Next

/
Oldalképek
Tartalom