Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

19 siti s a vádlottat ebben nyilvánítja vétkesnek s e változtatással a kir. törvényszék Ítéletét egyebekben indokainál fogva helybenhagyja. A k i r. C u r i a a következő Ítéletet hozta : A minősítés és büntetés tekintetében mindkét alsóbbfoku bíróság ítélete megváltoztatik, P. J.-né gondatlanság által okozott emberölés vétségében a B. T. K. 290. §-a alapján mondatik ki bűnösnek s e miatt a }). T. K. 291. §-a alapján 6 havi fogházra és 100 frt pénzbüntetésre, mely utóbbi behajthatlanság esetére a B. T. K. 53. §-a értelmében 10 napi fogházra átváltó ztatik s ezenfelül vádlott a bábaság gyakorlatától, szabadságvesztés-büntetésének befejezésétől számítva, 2 évi időtartamra felfüggesztetik s ezen ítélet az illető közigazgatási hatósággal közöltetni rendeltetik. Indokok : Az alsóbbfoku bírósági ítéletek, ugy a minősítés, valamint a büntetés tekintetében megváltoztatandók voltak, mert a Kbtk. 93. §-a, mely alá az elsőfokú bíróság foglalta a vádbeli cselekményt, erre azért nem alkalmazható, mert eltekintve attól, hogy ezen §. egyáltalán csak azon esetben nyerhet alkalmazást, midőn a szülésznő, illetőleg a gyógyszerész kötelességellenes magatartásából az egészségre káros eredmény nem következett be, ettől eltekintve az idézett §. ténybeli feltétele, hogy a szülésznő sürgős esetekben a hivatásával járó s igénybeveti szolgálatot megtagadja, vagy elhalasztja, nemcsak egyáltalán nem forog fen, hanem a tényleg fenforgó büntetendő cselekményt a most idézett törvényben feltételezett esetnek épen ellenkezőjét képezi. De nem volt elfogadható a bpesti kir. itétő tábla által megállapított minősítés sem, mely a vádbeli cselekményt a közoktatási minisztérium által 1879. évi 12521. sz. a. kiadott rendelet 5. pontjának megsértése által elkövetett kihágásnak minősítette és az elsőfokú biróság által meghatározott büntetést az ekként megváltoztatott minősítés alapján hagyta helyben. Nem volt pedig elfogadható e minősítés azért, mert habár erre vonatkozólag is feltétlenül áll az, a mi az elsőfokú biróság minősítése ellen fennebb felhozatott, de ezenfelül a kir. táblai minősítés ellen még egyéb lényegesebb tekintetek forognak fen. A kihágásokról szóló, a budapesti kir. itélő tábla ítéletében idézett törvénykönyvnek 1. §. 2. és 4. pontja összefüggéséből ugyanis világosan kitűnik, hogy bármely miniszteri rendelet megsértése csak az esetben állapit meg kihágást, ha azon megszegett rendeletben világosan ki van mondva, hogy megszegése kihágást képez, vagyis ha a megszegés —• egyéb feltételeken kivül — az illető miniszter által rendeletében kihágásnak nyilváníttatott. A kérdéses miniszteri rendelet, valamint az ennek helyébe lépett 1882. évi 8824. sz. a. rendelet utasítást tartalmaz ugyan a szülésznők számára, de azt, hogy az utasítás bármelyik rendelkezésének megsértése kihágást képezne s büntetendő lenne, sem az előbbi, sem az utóbbi rendelet 2* •