Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

18 180. A szülésznő, ki a szülés alkalmával a vajúdó nö veszélyes állapotát látja és orvos után csak akkor küld, mikor az orvosi segély már késő és e mulasztás következtében a segély nélkül hagyott nö halála bekövetkezik, a gondatlanság által okozott emberölés vétségét követi el. 1887. november 23. 3442. E. sz. Emberölés vétségével vádolt P. Józsefné szül. Sz. Mária elleni bűnvádi ügyben — a debreczeai k i r. törvén yszéka következő ítéletet hozta : P. Józsefné szül. Sz. Mária ^56 éves szülésznő) a B. T. K. 290., 291. §-aiba ütköző gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetik ; azonban a Kbtk. 03 . §-ába ütköző közegészség elleni kihágásban tettesnek kimondatik és ezért a B. T. K. 27. §-ában körülirt czélokra fordítandó 50 frt pénzbüntetésre (esetleg 20 napi elzárásra) ítéltetik. Indokok : Vádlott a miatt lett bepanaszolva, hogy ő, mint szülésznő. Cs. Ignácznéhoz elhivatván, akkor, a midőn látnia kellett, hogy ennek magzata keresztfekvésben van s így a szülésnél orvosi segély szükségeltetik, ő ilyet kellő időben nem tanácsolt s az orvosi segély csak elkésetten alkalmaztatván, a szülőnő egészen kimerült s néhány nap múlva el is halt. Tehát az ő elhalálozását vádlottnő gondatlansága okozta. Mindenekelőtt azonban az orvosi véleményekben nincs határozottan constatálva, hogy a magzatnak csakugyan keresztfekvése lett volna. Ez csak valószínűség szerint állíttatik, valamint az is, hogy a korábban alkalmazott orvosi segély a szülőnek életét megmenthette volna. Mindez azonban kétséget kizárólag beigazolva nem lévén, nem terhelheti vádlottat olyan gondatlanság, a melynek okozati következménye lett volna a szülőnő elhalása. Miért is őt ide vonatkozólag a vád és következmények terhe alól felmenteni kellett. De a mennyiben kétségtelen, hogy a szülőnő már 36 órán keresztül vajúdott s a tünetekből következtetni is lehetett, hogy rendellenes magzatfekvés van, vádlottnő mégis mulasztást követett el, mert az orvosi segélynyújtást sok időn keresztül halogatta. Mert azon mentsége, hogy ő már az első napon is akart orvosért küldeni, de azt a családtagok ellenezték, ha valónak vétetik is, irányában mentő körülményül nem szolgálhat, mert csak az esetnek orvosnál való bejelentése által háríthatta volna el végkép magáról a felelősséget. A budapesti k i r. ítélő tábla a következőleg ítélt: A kir. tábla a vádlott bábára terhelő cselekményt illetőleg mulasztást a B. T. K. c. §. 2. pontja alapján a vallás és közoktatásügyi 12521. sz. miniszteri rendelet 5. §-a alá eső közegészség elleni kihágásnak minő-