Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

10 kiállítani, mely nyilatkozat pedig panaszlott Hengye Sándor előadásának valódiságát támogatja. Hánk János szintén terhelő tanú csak annyit tud, hogy panaszlott Hánk Tógyérrel együtt a kérdéses munkára nézve csakugyan szóbeli szerződésre léptek, arról azonban tudomással nem bir, hogy a szóbeli szerződés végérvényesen köttetett-e meg, s illetve, hogy a szóbeli megállapodás joghatálya Írásbeli szerződés kiállításától tétetett-e függővé vagy sem. Ebből kifolyólag, miután panaszlott Hengye Sándor az iránt tett főesküt, hogy ő a panaszlóval a szóbeli szerződés alkalmával végérvényesen nem szerződött, s miután ezzel szemben az ellenkező igazolására kétségtelen bizonyító adat megszerezhető nem volt, s miután panaszlott több társával a vizsgálati adatok szerint a kérdésben forgó földrészletre nézve 1883. évi április 15-én Verzár Józseffel mint kinevezett zárgondnokkal is szerződött, s ekként elfogadható, hogy ő ezen szerződés alapján vette használatba a rcaga részéről a kibérelt területet, ezeknél fogva vádlott ellen a további bűnvádi eljárás beszüntetendő volt. A budapesti kir. itélő tábla a következő végzést hozta : A kir. itélő tábla a kir. törvényszék végzését indokainál fogva helybenhagyja. A kir. C u r i a a következő végzést hozta : A felebbezésben felhozott azon körülmény, mintha a budapesti kir. itélő tábla nem öt, hanem csak három tagból álló tanácsülésben hozta volna meg határozatát, valónak be nem bizonyulván, s ennélfogva semmiségi ok nem forogván fenn : a jelen ügy a további eljárás elrendelése, illetőleg megszüntetése kérdésében vétetvén felülvizsgálat alá : az alsóbbfoku bíróságok által hozott megszüntető végzés azért hagyatik helyben: mert Hengye Sándornak az ellene Guti Benő felperessége alatt lefolyt polgári perben arra Ítéltetett meg és ő arra tette le a neki megítélt esküt: •hogy ő nem kötött Guti Benővel végérvényes szerződést?). Eltekintve attól, hogy ezen kifejezés «végérvényes szerződés* jogi szempontból is helytelen, mert az ezen kifejezés által megjelölni czélzott fogalomnak nem tüzetes szemügyre vételét tanúsítja már annálfogva is, minthogy mellőzve az itt szóba nem jöhető s jogi lényük tekintetében legalább is kétséges úgynevezett «semmis szerződéseket)), egyébként már a szerződés fogalmában benrejlik, hogy annak csupán az által, hogy létrejött, csakis az által, hogy fennáll, kötelezőnek, végérvényesnek kell lennie ; a miből következik, hogy mindaddig, mig a felek közötti megállapodás nem végérvényes, addig egyáltalában nincs is szerződés ; a mint pedig a megállapodás perfectté vált, ezzel egyúttal a szerződés is létrejött, ugy hogy az mindarra nézve, a mire perfect, vagyis a mire nézve szerződés : egyszersmind végérvényes is ; eltekintve ezen, az eskü érvényessége szempontjából egyébként igen lényeges, követelménytől és a letett esküt szószerinti tartalma szerint vizsgálván : kétségtelen, hogy az nem ténykérdést, hanem egy