Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

95 sem követelhet többet, mint a mennyit az ő egyes tagjai vihettek volna el magukkal, ha alanyai lettek volna a régi corporatio vagyonjogainak. Mert különben egyenlő osztály esetében, megtörténhetnék, hogy elenyésző kisebbség (péld. 10 lélek iooo ellenében) a nagy többségnek, mely épen nagy számánál fogva tetemesb költséggel tndná magát mint egyházközség fentartani, lehetetlenné tenné az uj egyházközség megalkotását. Ezt nem akarhatta az id. 1868: IX. tczikk, a melyből másrészről azt a czélzatot sem lehet kimagyarázni, mintha minden kisebbségnek minden áron lehetővé akarta volna tenni azt, hogy uj önálló egyházközséggé alakulhasson a helyett, hogy egy más hasonnemzetiségü gör. kel. egyházközségbe olvadjon bele fiók-egyházkép. Itt egyébiránt azt sem szabad szem•elől téveszteni, hogy alperes szerbeknek sokkal csekélyebb számukhoz képest kisebb templomra van szükségök, mint a felperes románoknak. Egyenlő osztályt vél követelhetni az alperes szerb lakosság a közös templom vagyonából annálfogva is, mert a templomi felszerelvények nagyobb része szláv felirásokat visel. De ez egymagában nem támogatja az alperes közönség vagyonjogi igényét, mert a szláv felírások nem zárják ki azt, hogy ama felszerelvények megszerzéséhez a nagyobb számú románok nagyobb mérvben járultak, mint a kisebb számú szerbek, a kikkel ők egy valláson közös egyházközséget képeztek a szerb metropolita és szerb püspök fenhatósága alatt. És azt sem lehet itt figyelembe venni, hogy a közös templomban az isteni tisztelet felváltva román és szerb nyelven tartatott; mert tudvalevően épen ez a körülmény ösztönözte a románokat a szerb metropoliától való különválásra, s mit nekik a törvény meg is engedett a vagyonjogi igények érvényesithetésének fentartása mellett. Mindezeknél fogva a templomvagyon értékének felosztásánál ezen "harmadbiróság a lélekszám szerinti aránykulcsot találta alkalmazandónak, mint a hogy ez a szerb egyházi congressus delegátusai által is aláirt A. a. egyezményben megállapítva van. A C. a. 1866. évi hivatalos összeírás szerint pedig, amelyet alperes szerbek is 1872-ben O. szerint alapul elfogadtak s a mit ennélfogva itt is ala pul elfogadni kellett, a szerbek körülbelül */.fi és a románok 5'(i részét képezik a knézi gör kel. egyházközségnek s ezt a számítást lényegileg a későbbi 1873. és 1880. évi hivatalos összeírások nem rontják le. A templomtelek is osztatlanul a felperes románok birtokában hagyatott meg azzal a teherrel, hogy a becsérték Ve-dát fizessék ki pénzül az alperes szerbeknek. Mert ama beltelek tartozékát képezi a templomnak s annak 1/(J részén a szerbek magoknak templomot nem építhetnének, vagy ha építenének : ez az isteni tisztelet kölcsönös megzavarására s örökös súrlódásokra és villongásokra szolgáltathatna okot. A «Timisiana» pénzintézetnél elhelyezett tőkeösszeg szintén tem-