Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

94 telezőknek hitte volna, azokat, kik ama elvek alapján egyezséget kötni hajlandók nem lesznek, egy sikertelen per útjára bizonyosan nem uta. sitja vala. Mindez azonban nem zárja ki azt, hogy a biró az A. alatti egyezményben foglalt elveket ott, hol azokat a jog, igazság és méltányosság követelményével megegyezőknek látja, elfogadhassa s alkalmazhassa. így találta ezen harmadbiróság a templomvagyonra nézve elfogadandónak azt, hogy a templomépületet, a templomtelket és a templomi felszerelvényeket (a szláv nyelvű lythurgicus könyvek kivételével) tartsa meg magának osztatlanul természetben a felperes román egyházközség és azok becsértékét fizesse ki pénzül az alperes szerb egyházközségnek a lélekszám arányához képest. Abba, hogy a templomépület s a templomi felszerelvények a román egyházközség osztályrészébe adassanak ki természetben, beleegyezett az alperes egyházközség is, de a váltságösszeget azokért nem a lélekszám aránya szerint, hanem egyenlő arányban a becsérték felében követeli, és ily arányban kívánja a templomtelek felét is magának természetben kiadatni. Alperesnek ezen igényét azonban az egyenlő osztályra vonatkozólag sem a mult, a melyre hivatkozik, sem a corporatio jogi fogalma, a mit érvül hoz fel, nem támogatja. Mert ha be volna is bizonyítva az, hogy Knéz községe lakosságát hajdan túlnyomóan, sőt kizárólag szerbek képezték: ebből még azt, hogy a szerbek 1802-ben a templom építéséhez s felszereléséhez és egyáltalán az egyházközség alapításához a románoknál nagyobb, vagy a románokéval egyenlő értékkel járultak, nem lehetne következtetni akkor, midőn az alperes szerb közönség 1872-ben, O. szerint, mindent közösnek nyilvánítván, maga jelentette ki, hogy az egyházvagyonban külön igényelhető része nincs. Es az alperes által 21. sz. a. csatolt történelmi értekezésben is az van mondva, hogy Knéz községében a szerbek száma már 1716-ban nagyon megfogyott volt és helyöket mindinkább a románok foglalták el. A mi pedig a corporatio jogi fogalmából merített alperesi érvelést illeti, Knézen nem két, hanem csak egy gör. keleti egyházközségi corporatio volt és van ma is: a knézi gör. keleti egyházközség nemzetiségi jelző nélkül, s hogy az, eredetileg két fenállott corporatióból keletkezett volna, egyesülés utján, azt az alperesek sem állítják. És áll ugyan az az elv, hogy az egyházközségi vagyonjogoknak alanyát nem az egyes egyházközségi tagok, hanem maga az eszményi corporatio, az egyházközség képezte s képezi; de midőn a törvény, nevezetesen az 1868 : IX. tcz. megengedi, hogy az egy corporatio tagjai különvállhassanaK s két uj corporatiót alkothassanak : akkor az uj corporatio, mely a különvált egyes tagoknak külön vagyonnal vagy külön vagyonrészszel nem birt kisebbségéből alakult, a feloszlott régi corporatio vagyonából semmi esetre