Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

82 A perköltségek az 1881. LX. t.-cz. 98. §. alapján lettek kölcsönösen megszüntetve. A budapesti kir. itélő-tábla a következőleg ítélt : A kir. itélő tábla az eljáró bíróság ítéletét 1. r. felperesre nézve megváltoztatja s 1. r. felperest keresetével elutasítja, s kötelezi 1. r. alperes részére 25 frt, 2-od és 3-ad rendű alperesek részére 30 frt perköltségnek 8 nap alatt különbeni vgrhjtás terhe mellett leendő megfizetésére. Indokok: 1. r. felperes keresetét arra állapítja, hogy a B) alatt csatolt szerződés tanúsága szerint a vgrhjtási jkönyv 1., 2., 3. és 4. tétel sz. a. irt tárgyakat a vgrhjtást szenvedőnek azon világos kikötéssel eladta és átadta, hogy ezen ingók tulajdonjogát csak akkor és az esetben fogják megszerezni, ha a kikötött vételárt felperesnek kifizetik, a perbeli adatok alapján bebizonyitottnak veendő, hogy a kérdéses tárgyak azon szerződés következtében jutottak vgrhjtást szenvedettek birtokába, a melynél fogva ők azokat 1. r. felperestől 5500 írtért megvették, tehát ez utóbbi nekik eladta, mely szerződés foganatosítása következtében felperes ezen általa eladott, a vgrhjtást szenvedettek mint vevők által pedig megvett ingó tárgyakat ez utóbbiaknak tettleg átadta vagy is részükre szállította. A fenforgó szerződés ennek folytán a jogviszony minőségének, természetének valódi eleme szerinti megítélése esetében kétségtelenül adásvevési szerződést képez, melynek benn rejlő lényeges sajátsága abban áll, hogy egyrészről a megvett ingó dolog tulajdonának átengedésére való igény, másrészről pedig a vételár fizetésének kötelezettsége nélkül jogilag nem képzelhető, és hogy e szerint a mint az eladott ingó tárgy az eladó által a vevőnek átadatik, az ezen jogi ténynyel együtt azonnal megszűnt az eladó tulajdona lenni, és ezen átadás tényével a vevőnek tulajdonába ment át. E nélkül létezhet letéti, bizományi, vagy haszonkölcsön szerződés, de olyan szerződés, melynél fogva az egyik fél a másiknak valamely ingó tárgyat elad, a másik pedig azon ingó tárgyat megveszi, és ennek daczára és e mellett is minden ujabb jogügylet, ujabb jogi cselekmény nélkül az eladott és átadott ingó dolog tulajdona az eladónál maradt, ilyen szerződés mint jogi ellenmondást és össze nem egyeztethető jogi lehetetlenséget képező alakulat érvényben levő jogszabályaink mellett nem képzelhető. Nem gyengítheti meg ezen az adásvevési szerződés lényegét képező tételt azon állítás, hogy a vételár levén az eladott dolog aequivalense > annak lefizetése nélkül a szerződés nem ment teljesedésbe, mert az eladónak jogában levén a vételárt a vevőnek hitelezni, ez által az adásvevés mellett és ezen kivül egy másik jogügylet, hitelezési ügylet jő létre. Ha tehát az eladó tulajdonos az általa eladott tárgyat a vételár lefizetése előtt a vevőnek tettleg átadja, ezzel jogot nyer a vételárnak a kikötött időben való követelésére, de a vevőnek az eladás és vétel valamint az