Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

83 ennek megfelelő átadás által szerzett, a hitelezéstől külön vált tulajdonjogát, a vételár hitelezése nem akadályozza, és a nem teljesített fizetés azt meg nem szünteti. Nem számithat érvényre azon a B) alatti szerződésből levonható következtetés sem, hogy a kérdéses ingó tárgyak a vételár lefizetéséig a vgrhjtást szenvedőnek csak használatra voltak birtokában, mert a fennálló jog értelmében a szerződések azon jogi szabályok szerint itélendők meg, a melyeknek azok lényegük és valóságuk szerint megfelelnek. Már pedig, hogy a kérdéses szerződés, lényege és valódi természete szerint, adásvevési szerződést képez, ezt maga a szerződés szövege, annak világos és határozott szavai minden kétségen kivül kifejezik, következőleg azon folyamodvány, hogy az ezen szerződés által létrejött jogviszony s az ebből származott jogi cselekmények az adásvevési szerződés iránt hatályban levő szabályoknak vannak alávetve, ez az imént kiemelt jogi elvnek és jogszabálynak meg nem másítható következménye, a miből ezután az imént kiemelt jogi elv erejével következik, hogy az adásvevési szerződés lényeges sajátságával ellentétben levő következtetés nem létezőnek tekintendő, még az esetben is, ha ily megállapodás, hogy a kérdéses tárgyak a vgrhjtást szenvedetteknek csak használatra adattak át, a szerződésről felvett okiratban minden kétséget kizáró határozottsággal ki is lenne fejezve. Minthogy pedig az adásvevési szerződés nem kölcsön vagy haszonkölcsön, avagy bérszerződés és minthogy az adásvevéssel a tulajdon ruháztatik át, ennélfogva a szerződésből levonható oly következtetést, mely szerint a vevő az általa megvett és az eladó által neki átadott dolgoknak csupán használatában legyen, mint a létrejött és valódisága szerint adásvevést képező szerződés természetével ellenkezőt, elfogadni nem lehet. Ha ez nem állana, ugy azt kellene elfogadni, hogy ugyanazon szerződéssel és ugyanazon megállapítások és jogi tények által valamint ugyanazon dologra vonatkozólag egyúttal kölcsön vagy haszon-kölcsön szerződés is keletkezett, s az ügylet minőségének megítélésénél az adásvevési szerződésről fennálló szabályok, valamint ugyanakkor az ezzel ellentétben álló kölcsön vagy haszon-kölcsön szerződésről érvényben levő szabályok is lennének alkalmazandók, a mi pedig két, sok tekintetben egymást kizáró szabály együttes alkalmazásával vagyis egy jogi lehetetlenséggel teljesen egyértelmű. Maga után vonná az emiitett következtetés különösen azt, hogy a mig az adásvevés természete folytán az eladó a vevőnek eladott, az által megvett ingó tulajdonosa a jog erejénél fogva lenni megszűnt, és azon ingó dolog az ügylet természeténél fogva minden záradék daczára az árt átvevő tulajdonába átment: addig ugyanazon eladott és átadott ingó dolog, ugyanazon szerződés záradéka folytán, egyúttal az eladónak tulaj-