Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

70 ján mint néhai H. Jakab örökösei a kereseti 1650 frt tőkét, ennek meg pedig a 900 frt után 1873. augusztus 26-tól és 750 frt után 1883. szeptember 15-től járó 6° o kamatját 6 frt óvási, 1 :!° 0 váltó diját és 32 frt 50 krban már megállapított perköltséget felperesi czégnek, még pedig a reájuk néhai H. Jakab után szállott örökségük erejéig egyetemlegesen megfizetni. A jelen perbeli költségek kölcsönösen megszüntetnek. Felperesi ügyvéd és helyettesének munkadija 75 frt 50 krban, alperesek ügyvédeié és pedig P. Bernát ügyvédé 82 frt 25 krban, N. Antal ügyvédé 37 frt 50 krban, és dr. Sch. Náthán ügyvédé 47 frt 20 krban állapittatik meg saját feleik irányában. Indokok : Annak előrebocsátásával, hogy alpereseknek a néhai H. Jakabhozi törvényes örökösödési minősége, és az, hogy a most nevezett örökhagyó után csakugyan örököltek, nemcsak az egyes alperesek beösmerése, de különösen a hivatalból előszerzett, a jelen periratokhoz csatolt H. Jakab kagyatékára vonatkozó iratok által minden kétségen kivül van helyezve, miért is áz egyes alpereseknek erre fektetett védekezése birói figyelembe vehető nem volt, ehhez képest tekintetbe véve, hogy az 1876. évi márczius hó 17-én 526. sz. alatt kelt végzéssel elrendelt czégjegyzés a kereskedelmi törzény 551. §-ában megszabott határidőben s igy maga idején átkebeleztetett, és tekintve, hogy ezen átkebelezés a keresk. törv. 12. §-a szerint történt, a mennyiben az, az 526/1876 sz. a. kérvényhez csatolt nyilatkozat alapján maga a néhai H. Jakab beleegyezésével eszközölteti, s tekintve továbbá, hogy ezen czégátkebelezés a központi értesítőben az iratoknál levő központi értesítő 17. sz. alatti példánya tanusága szerint 1876. évi ápril 16-án közzététetett; minthogy a keresk. törv. 9. §. végpontjához képest a megtörtént közzététel nem tudásával sem mentheti magát, nyilvánvaló tehát, hogy az alperesek által megtámadott- czégjegyzés törvényes, ehhez képest tekintetbe véve azt, hogy a néhai H. Jakab által alkotott és a perhez F) alatt másolatban csatolt, a hagyatéki iratoknál azonban eredetben előforduló végrendeletben intézkedés tétetik az iránt, miszerint az üzlet a hagyaték nevében H. Ármin czégvezetősége alatt folytat assék, tekintetbe véve továbbbá, hogy a hagyaték tárgyalása alkalmával az örökösök részéről a czégtörHs iránt nem csak hogy intézkedés nem történt, sőt ellenkezőleg az F) alatti egyezség tanúsága szerint az örökösök beleegyezésüket adták arra nézve, miszerint az üzlet továbbra ugyanazon czég alatt a hagyaték nevében folytattassék, és hogy H. Ármin az üzlet vezetője legyen, —• ha pedig az örökösöknek a hagyaték tárgyalása — illetve az egyesség létrejötte alkalmával az állott volna szándékukaan, hogy a czég birtokosa akként változtassák meg, miszerint annak birtokosa H. Ármin legyen, kétséget nem szenved, hogy ezen szándékuknak határozott kifejezést adtak volna, és minthogy pedig ezt nem tették, s minthogy a czégtörlés iránt egészen