Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

65 160. Nem tekinthető a keresk. törv. 475. §-ának súlya alá eső, a biztositási szerződés érvénytelenségének alapjául szolgáló valótlan előadásnak az, ha a reménybeli termés megvevője a biztositási ajánlatban magát a termés tulajdonosának vallotta, ámbár annak tulajdonjogát formaszerü átadás által még meg nem szeiezte. 1887. ápril 26. 4. v. sz. K. Ferdinánd felperesnek a cs. kir. szab. adriai biztosító társaság mint alperes ellen 1611 frt és jár. iránti perében — a budapesti kir. keresk. és váltó-törvényszék a következő Ítéletet hozta : Alperes köteles a kereseti 1611 frt tőkét, ennek 1884. október 15-étől, mint a kereset beadása napjától számítandó 6°/0 kamatát és 118 frt 55 kr. perköltséget felperesnek megfizetni. Felperesi ügyvéd munkadija és költsége 118 frt 55 krban, alperesi ügyvédé 97 frt 15 krban állapittatik meg saját feleik irányában. Indokok : Alperes beismerte, hogy azon esemény, melyre nézve az AJ alatti biztositási szerződés köttetett, bekövetkezett; beismerte továbbá, hogy az események felperes által történt bejelentése folytán a kár alperes saját kárbecslője által a kereseti összegben, vagyis 1611 frtban megállapittatott, és a per során sem a kárfelvétel módja, sem a kárösszeg nagysága ellen kifogást nem tett. F beismerésekkel szemben nem volt figyelembe vehető alperesnek a kt. 474., 475. §§. és a biztositási feltételek 6., 15. §§-aira alapított azon kifogása, hogy az A) alatti szerződés azon oknál fogva, mert felperes a 2- . alatti ajánlatban a biztosítás tárgyára vonatkozó adatokat, miként az a kárfelvételnél tapasztaltatott, nem a valósághoz hűen közölte alperessel, a szerződés hatályát vesztette, s igy alperes kártérítési kötelezettsége megszűnt, mert azon körülmény, hogy az asztag mérete a kárfelvételnél kisebbnek találtatott, mint a minőnek a B) a. jelentésben felperes részéről állíttatott, oly fontosnak, mint a mely a biztosítás elvállalására befolyással lehetne, nem tekinthető, mert ezen körülmény legfeljebb a kármennyiség megállapításánál bírhatna jelentőséggel, mely azonban a jelen esetben nem vitás ; azon további körülmény pedig, vájjon a biztosított gabona részért vagy bérért arattatott-e, eltekintve attól, hogy alperesnek e körülményre vonatkozó kifogása N. Dániel és N. Krisztina tanuk vallomásával megczáfoltatott, azért nem döntő, mert a magöntés úgyis minden körülmények között igazolandó lévén, jelen esetben figyelembe annál kevésbbé jöhet, mert a biztosított gabona a cséplés megkezdése előtt elégett ; azon körülményre végre, érte-e a gabonát a biztosítás előtt jégkár vagy sem, eltekintve attól, hogy az alperes által hivatkozott G. Lászlónak a jégkár Curiai dontv. polgári iigyekb 5