Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

66 fenforgása mellett tett vallomása a felperes által felhívott a lentebb hivatkozott tanuk vallomásával és a G) alattival megczáfoltatván, alperes e tekintetben való kifogása bizonyitatlan maradt, még ha igazoltatott volna is, figyelembe vehető nem volna, mert ezen körülmény szintén csak a kármennyiség kiszámításánál bírhatna jelentőséggel. ])e nem vétethetett figyelembe alperesnek az a kifogása sem, hogy felperes nem volt tulajdonosa a biztosított terménynek, s hogy e szerint őt ahhoz érdek nem kötvén, a biztosítási szerződés már ez oknál fogva is érvénytelen, mert ámbár e tekintetben, szemben azon körülménynyel, hogy alperes felperest az A) a. szerint tulajdonosul elfogadta, s részére a kötvényt kiállította, az ellenkező bizonyításáig felperes lévén tulajdonosnak tekintendő : alperes tartozott volna bizonyítani, hogy a biztosított gabonának tulajdonosa nem felperes, hanem egy harmadik személy. Mig azonban e tekintetben alperes a tagadásnál maradt, a nélkül, hogy azt bizonyította volna, hogy a tulajdonos K. József volt, s a tulajdonjog igazolása végett a felperes által H) a. becsatolt szerződés tartalmának valódiságát kétségbe nem vonta, addig felperes a H) alattit tanuként aláirt K. Vilmos és G. László vallomásával teljes bizonyítékot szolgáltatott arra nézve, hogy a biztosított gabonát K. Józseftől 1884. márcz. 10-én, tehát a 21. a. ajánlat kelte előtt véglegesen megvette s így a tárgyhoz való érdeke a biztosítás egész tartama alatt fennállott. Ennélfogva alperesnek a kt. 485. §-ára alapított kifogását is mellőzni s tekintettel már felhozott vallomására őt a kereseti tőke s jár. megfizetésére s mint pervesztest a pts. 251. §-a alapján a perköltségek viselésére kötelezni kellett. Az ügyvédi dijak iránti intézkedés a pts. 252. §-án alapul. A budapesti kir. itélő tábla a következőleg itélt: A kir. itélő tábla az első bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja és kötelezi, hogy alperesnek 97 frt 15 kr. perbeli és 30 frt 65 kr. felebbezési költséget fizessen meg. A kir. itélő tábla az első bíróságnak az ügyvédi dijakra vonatkozó részét helybenhagyja és alperes ügyvéd felebbezési költségét és munkadiját saját fele irányában 30 frt 65 krban megállapítja. Indokok: Alperesnek az A) a. biztosítási szerződés érvényessége ellen tett, a kt. 474., 475. §§. valamint a bizt. feltételek 6., 15. §§-aira alapított azon körülményekből származtatott kifogása, hogy 1. a biztosítás tárgyát képezett buzaasztag mérete a kárfelvételnél valamivel kisebbnek találtatott, mint a minőnek a B) szerint felperes részéről állíttatott, 2. a biztosított termény a 27. a. bevallás 16. pontjával ellenkezőleg részért és nem bérért arattatott, 3. ugyané termény a 27. a bevallás 18. pontjával ellenkezőleg jég ellen biztosított volt és a szenvedett jégkárért y . a. tüzkárfelvételi jegyzőkönyv B) pontjában foglalt beismerés szerint a 97 frt kárpótlás fejében fizettetett ki, bizonyítás esetén sem tartható ugyan a