Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

eltárban felvett 1469 forint 66 kr. és az elleniratilag kitüntetett maradványföldváltsági 269 frt 18 kr., összesen tehát az 1738 frt 84 kr. terhek nőm halálakor mind fennállottak és ezek fele részben nőm hagyatékát terhelik . . .», leteszi; érdekében álland tehát alperesnek az esküre a törvényes időben jelentkezni s az esküt a kitűzendő határnapon le is tenni, mert ellenkezőleg pervesztesnek tekintendő lévén, a hagyatéki terhek csak a felperesek által sem nehezményelt s a leltár a), c), l), m), n) pontjai alatt felvett s összesen 229 frt 66 krt tevő összegben állapittatnak meg. Az osztálynak a fentebbiek alapján leendő keresztülvitele végett az összes közszerzeményi fekvőségeknek, a 30. hrsz. ház kivételével, a hagyatékot képező 5/i2 része és az összes leltározott hagyatéki ingók nyilvános árverésen eladatni rendeltetnek s a befolyandó vételárakból a 869 frt 42 kr.r illetve 229 forint 66 krt teendő hagyatéki teher levonta után fenmaradó összegnek, ugy az alperesek tulajdonául természetben fenmaradó 30. hrsz. ház birói becsű szerinti 350 frt értékéből szinte a hagyatékot képező 5/12 résznek fele mint felpereseket két egyenlő arányban illető köteles, illetve törvényes rész nekik a végrendeletben kikötött 1000 frt hagyománynak kiegészítéséül kiadatni, illetve a ház 350 frt becsértékének szintén fele része a ház birtokában maradó alperes által az árverési vételárok felosztása alkalmával kifizettetni rendeltetik. A 2. sz. szerint kifizetett százalék felének is a hagyatéki terhek közé leendő felvételére irányzott viszonkeresetével alperes elutasittatik. A perköltségek kölcsönösen megszüntetnek. Indokok : Felperesek az anyai végrendelet érvénytelenítésére irányuló kereseteikkel elutasitandók voltak, mert a végrendelet az azt előttemezett tanuknak eskü alatt tett vallomásai, de külalakja s béltartalma szerint is az 1876 : XVI. t.-cz. követelményeinek megfelel, a mennyiben azonban a felperesek köteles részét sértené, az orsz. bir. ért. I. R. 7. §. értelmében félreteendő volt s miután a hagyaték birói becsüje szerint felperesek a nekik hagyományozott 1000 írttal köteles részeikre nézve kielégittetteknek nem tekinthetők, az összes közszerzeményi fekvőségből őket illető •r,/i2 résznek fele nekik oda Ítélendő s az árverés utján befolyandó vételárakból, a hagyatéki terhek levonta után fenmaradó összeg köteles részük kiegészítéséül, a végrendelet által nem érintett ingóságok árverési vételára egészben törvényes örökségképen megítélendő volt. Alperes viszonkeresetének az összes közszerzeményi és hagyatéki fekvőségek Ve részére, mint apai és anyai örökségképen neki járó részre, a testvéreivel 1. sz. szerint kötött osztályos egyezség s ugyan a testvéreknek ezen egyezséget megerősítő hit alatti vallomásai alapján is hely adandó lévén: neki a viszonkereseti Ve részt megítélni s az összes fekvőségek felének már telekkönyvi közös tulajdonosa lévén, ezek V12 részének tulajdonosául felismerni kellett Az árverés a fekvőségek bői a hagyatékot képező »/12 részre, és az