Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

44 összes ingóságokra nézve, a peres felek közös beleegyezése folytán volt elrendelendő ; a házra nézve pedig azért volt mellőzendő s annak csak birói becsű szerinti értéke 5/12 része felének kifizetésére azért volt alperes kötelezendő, mert a ház elárverezésébe alperes bele nem egyezvén, mint annak 7;12 részben tulajdonosa törvény szerint jogosítva van a házból, mint természetben fel nem oszthatóból, a felpereseknek járandó köteles részüket a birói becsű alapján kiadhatni. Hagyatéki összes terhekül a leltárban felvett 1469 forint 66 krnak s az elleniratban kitüntetett maradványföldváltsági 549 frt 18 krnak csak fele része volt megállapítandó s ez a köteles részek kiszámítása előtt a vagyonértékből leütendő és ezek is csak az alperes által a póttárgyalás alkalmával felajánlt főeskü letételétől feltételezetten, mert ezek mint örökhagyónő és alperes közös birtokát terhelők, utóbbinak a póttárgyalás alkalmávali beismerése szerint is csak felében terhelhetik a közszerzeményi hagyatéki vagyont s mert felperesek tagadása ellenében azok mennyisége és az örökhagyónő halálakori fenléte a tanúvallomások által igazolva nem lévén, csak alperes által a póttárgyalás alkalmával felajánlott s neki a pts. 235. §-a alapján oda itélt főeskü letételével válnak bebizonyitottakká; az eskü le nem tétele esetében pedig csak a leltár a), c), t), mj, n) pontja alatt felvett s felperesek által beismert, összesen 229 frt 66 krt tevő tartozások voltak a hagyaték terhéül megállapíthatók, a 2. sz. szerinti 115 frt 53 kr. felének is hagyatéki teherül felvétele iránti viszonkeresetével pedig azért volt alperes elutasítandó, mert ezen összeg, a fizetési meghagyásra vezetett nyugta szerint, jóval örökhagyó halála előtt már kifizetve lévén, ennek halálozásakor fenlevő teherül tekinthető nem volt s annak idejében a vagyon jövedelméből könnyen törlesztethetett. A perköltségek a per természeténél s a peres felek legközelebbi rokonsági viszonyánál fogva s azért is, mert részben mindkét fél pervesztes lett, a pts. 251. §-a értelmében megszüntetendők voltak. A budapesti kir. itélő tábla a következőleg itélt: Az első bíróság Ítélete a tekintetben, hogy a leltározott összes hagyatéki ingók s a 30. népsz. ház kivételével a többi közszerzeményi ingatlanoknak a hagyatékot képező része nyilvános árverésen eladatni s a fennebbi ház pedig alperesnek természetben meghagyatni rendeltetett akkép, hogy az értéknek a hagyatékra eső részét megváltani tartozik, mint nem felebbezett érintetlenül hagyatik, a hagyatéki terheknek meg nem itélt és feltételesen megitélt részére nézve pedig részben és akkép változtatik meg, hogy ha alperes leteszi a főesküt arra, miszerint az 1880. évi január hó 31-én felvett leltár b) tétele alatt foglalt 212 frt 50 krból 200 frt, az /) és g) alatt emiitett 425 frt, a 1i) alatt felvett 272 frt 50 krból 250 frt, valamint az i) és k) alatt felvett 250 forint, összesen tehát 1125 forintnak kétszeres összege 2250 frt, úgyszintén a B. a. kimutatás