Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

33 150. Törlési keresetnek, még ha a bekeblezett követelés kifizetése igazoltatnék is, nem adható hely oly esetben, midőn arra alzálogjog szereztetett s a felperes nem bizonyítja, hogy alperes a nyilvánkönyvi jogot roszhiszemüleg szerezte. 1887. márczius 30. 7160./1886. p. sz. Zs. Juon és társai felpereseknek G. Vilmos alperes elleni telekkönyvi törlési perében —• anagybecskereki kir. törvényszék a következő Ítéletet hozta : Alperes G. Vilmos köteleztetik 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett tűrni, hogy a jankahidi 141., 35. és 36. tjkben M. Frigyes javára 742 frt erejéig bekebelezett, de időközben feltételesen már törölt zálogjogára az 1886. évi 26440. sz. végzéssel felül előjegyzett zálogjoga töröltessék, illetve a törlés bekebeleztessék, A költségek kölcsönösen megszüntetnek. A felek képviselőinek munkadijai saját feleik irányában külön-külön 25 írtban állapittatnak meg. Indokok : A keresethez csatolt és M. Frigyes követelésének bekebelezése alapjául szolgált eredeti kötvényre 1864. évi deczember 12-én vezetett teljes hitelt érdemlő engedmény tanúsága szerint 1864. évi decz. 12-én a 724 frtnyi zálogjog, melyre a felülbejegyzések történtek, telekkönyven kivülien S. Anna tulajdonává vált, és igy ez időben a felülbejegyzéseknek alapjául szolgált 724 frtos zálogjog az egyenes adós M. Frigyes tulajdona nem volt, ugyanezen engedményre vezetett nyugta szerint a 724 frtnyi követelést S. Anna engedményes felperesektől felvette és az eredeti adóslevelet nekik visszaadta, sőt azok szorgalmazására a törléshez alkalmas nyilatkozatot is kiszolgálta. Ennélfogva még az esetben is, ha a tkvi hatóságtól beszerzett 2308/84. sz. végzés szerint az 1866. évi 26440. sz. végzéssel G. Vilmos által kieszközölt zálogjogi felülelőjegyzés az 1881. évi 8784. sz. végrehajtási zálogjogi felülkebelezéssel ugyanazonos is volna, a törlés bekebelezésének tűrésére alperes annál is inkább kötelezendő volt, mert az 1860. évi május 27-én kelt levél alapján kieszközölt zálogjogi felülelőjegyzés már eredetileg érvénytelen volt, mert a felülelőjegyzés és illetve a felülbekebelezés alapjául szolgált zálogjog M. Frigyes tulajdona többé nem volt, s igy erre alperes felülbejegyzéseket jogosan ki nem eszközölhetett. A perköltségek, tekintve, hogy beigazolva nincsen, hogy alperes a követelés megszüntetéséről idejekorán tudomással birt volna, kölcsönösen megszüntetendők voltak. Az ügyvédi munkadijak megállapítása a prts 252. §-án alapszik. CurKii dönty. polgári [igyekb. ;\