Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)
u A budapesti k i r. i t é 1 ő tábla következő Ítéletet hozott: A kir. törvszéknek ítélete az ügyvédi munkadíjak és kiadások megállapítását tárgyazó nem neheztelt részében érintetlenül hagyatván, az alperes által neheztelt részében megváltoztatik és felperesek végrehajtási alzálogjog törlésére irányzott keresetükkel elutasittatnak. A perköltségek mindazonáltal másodbiróságilag is kölcsönösen megszüntetnek. Indokok: Az ausztriai általános polgári törvénykönyvnek a telekkönyvi rendelettel kapcsolatban érvényében fentartott 469. §-a értelmében, 3 jelzálog megszüntetésére az adósság lefizetése magában nem lévén elegendő, a jelzálogos jószág mindaddig lekötve marad, mig az adóslevél a nyilvánkönyvekből ki nem törültetik ; továbbá ugyanazon törvénykönyv 1467. §-a szerint nyilvánkönyvi jogok, rendszerint három év alatt birtokoltatnak el. Ezek előrebocsátása után, tekintve, hogy a jankahidi 141., 35. és 36. telekjegyzőkönyvekben C. 2., 3. és 2. sorszámok alatt 724 frt tőke és járulékai erejéig fő- és mellékjelzálogilag bekebelezett alapzálogjog az időben, midőn arra alperes G. Vilmos a 2644'1866. számú végzéssel 500 frt tőke és járulékai erejéig alzálogjogi előjegyzést, a 8784 881. számú végzéssel pedig végrehajtás utjáni bekebelezést nyert, a fentebb hivatok tjkönyvben még mint M. Frigyest illető követelés volt telekkönyvileg bejegyezve, arra tehát M. Frigyes ellenében alperes G. Vilmos jogosan perelhetett alzálogjogot; tekintve továbbá, hogy alperesnek M. Frigyes ellenében szerzett nyilvánkönyvi joga, a törlési kereset beadásáig három éven tul van bejegyezve, felperesek pedig azt, hogy G. Vilmos, a M. Frigyest illetett és alzálogjogilag terhelt 724 frt követelésnek S. Anna javára még az 1864. év deczember hó 12-én engedmény utján történt átruházásról és az engedményes részére még az 1865. évben történt lefizetéséről és ekképeni megszűntéről, még az alzálogjog szerzését megelőzőleg közvetlen tudomással birt volna, és hogy ilykép arra G. Vilmos alzálogjogát tudva roszhiszemüleg szerezte volna, nem is állítják, annál kevésbbé bizonyították; tekintve végül, hogy különben is, a telekkönyvi rendelet 148. §-a értelmében, végrehajtási zálogjognak eredeti érvénytelenség indokábóli törlése, kitörlési keresettel nem szorgalmazható : felpereseket alaptalan s helytelen törlési keresetükkel el kellett utasítani. A perköltség kölcsönös megszüntetése a per körülményei által indokoltatik. A kir. C u r i a következőleg itélt: A kir. Curia a másodbiróságnak ítéletét az abban felhozott okokból, mindazonáltal a nyilvánkönvvi jog elbirtoklásából merített, a per során azonban alperesi részről kifejezetten nem érvényesített okolás elhagyásával helybenhagyja; egyszersmind felperesi képviselőnek felebbezési munka diját saját felei ellenében 5 frtban megállapítja.